A kormányzat hónapról hónapra hírt ad az állam pénzügyi helyzetéről, a részletes adatsorok egyik legárulkodóbb részei mindenkor az adóbevételek alakulását bemutató rubrikák. A legfrissebb számok az esztendő első tíz hónapjának statisztikáját tartalmazzák, ezekből pedig az derül ki, hogy idén csak úgy záporoznak az adóforintok a közkasszába. Január eleje és október vége között a hat legfontosabb közteherből – vagyis az áfából, a jövedéki és a társasági adóból, a járulékokból, a személyi jövedelemadóból, valamint a szociális hozzájárulási adóból – több mint 11 300 milliárd forint folyt be az államkasszába. A summa szinte felfoghatatlan, nagyságát, jelentőségét emiatt leginkább az mutatja meg, ha összehasonlítjuk 2018 azonos időszakának adatával. Az összevetésből az derül ki, hogy idén tíz hónap alatt kereken 1225 milliárd forinttal érkezett több a hat adóból, mint tavaly.
Érdemes röviden áttekinteni a számsorok részleteit és a vaskos, tíz százaléknál is nagyobb emelkedés lehetséges okait. Előbbiek közül az egyik legfontosabb, hogy a forgalmi adónál volt a legnagyobb bevételemelkedés, szám szerint 551 milliárd forinttal érkezett több ebben az évben. Emellett azonban számottevő, százmilliárdos nagyságrendű a többlet a személyi jövedelemadónál és a társadalombiztosítást megillető tételeknél is.
A lehetséges okokról szólva a kormányzati összefoglaló megemlíti: az áfabevételt elsősorban az lökte feljebb, hogy jól teljesít a kiskereskedelem és a feldolgozóipar, bővül a fogyasztás. Másképpen mondva az emberek a korábbinál is többet költenek el a boltokban és a különféle szolgáltatóknál, miközben a vállalkozások látványosan emelkedő bevételeit kicsiben és nagyban is egyre nehezebb eltitkolni az adóhivatal elől. Arra, hogy a vásárlóknak több elkölthető pénzük van, a magyarázatot a munkaügyi statisztikák adják meg: folyamatosan nő a munkahellyel rendelkezők létszáma, és a bérek is egyre feljebb kúsznak.
A kereskedelem viszonyainak tisztulását pedig az adóhatóság elektronikus ellenőrzési rendszerei garantálják. Az online pénztárgépek révén a hivatal a nyugta átadását elmulasztó vállalkozásokat szűrheti ki a korábbinál jóval könnyebben, a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszer, az ekáer a nagyobb áfacsalások megelőzéséhez, leleplezéséhez nyújthat segítséget, az online számlarendszer pedig egyebek mellett a fiktív számlázás ellen lehet hatékony.
