Több mint 10 %-kal nőtt a Bács-Kiskun megyei vállalkozások árbevétele 2018-ban

A Bács-Kiskun megyei székhelyű vállalkozások nettó árbevétele 10,2 százalékkal nőtt 2018-ban az előző évhez képest – hangzott el a TOP 100 – Bács-Kiskun megye gazdasága 2019 című kiadvány csütörtöki bemutatóján, Kecskeméten.

Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kiadvány bemutatóján hangsúlyozta: „az előző év a stabilitás és a növekedés időszaka volt”. Stabilan nőtt a megye gazdasága minden adat, így az árbevétel, az export, az import és a bérek tekintetében is.

A Bács-Kiskun megyei székhelyű, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások nettó árbevétele 2018-ban több mint 400 milliárd forinttal gyarapodott, ezzel megközelítette a 4500 milliárd forintot. Ennek 64,6 százalékát a 100 legnagyobb cég adta, 12,9 százalékos árbevétel-növekedést realizálva, míg a többi vállalkozás nettó árbevétele 5,5 százalékkal bővült.

A száz legnagyobb cég között első helyen a kecskeméti székhelyű Mercedes-Benz Manufactoring Hungary Kft. áll, amely az előző évi 1102 milliárd forintról 2018-ban 1145 milliárd forintra növelte árbevételét. A megye második legnagyobb vállalkozásának, a tiszakécskei Duna Aszfalt Kft.-nek 75,6 milliárdról 129,5 milliárd forintra, a harmadik helyen szereplő bajai Axiál Kft.-nek pedig 74 milliárdról 78,7 milliárd forintra nőtt az árbevétele.

Benda Ferencné, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Adó- és Vámigazgatósága igazgatója elmondta: a megye nettó árbevételének több mint fele a feldolgozóipar teljesítménye, ötöde a kereskedelem, a gépjárműjavítás eredménye. Az építőipar lendülete megmaradt, részaránya 2018-ban túllépte a 10 százalékot, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat részaránya a negyedik legnagyobb nemzetgazdasági ágként azonban nem éri el az 5 százalékot, növekedése elmaradt a megyei átlagtól.

A 100 legnagyobb vállalkozástól származik a feldolgozóipar árbevételének több mint 80 százaléka, az építőipar árbevételének több mint 70 százaléka és a kereskedelem árbevételének 40 százaléka. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban kevésbé jellemző a nagyvállalati jelenlét, a top 100 vállalkozás részesedése nem éri el a 15 százalékot.

Bács-Kiskun megyében a vállalkozások létszáma a 2017-es 2600 fős csökkenést követően 2018-ban 265 fővel emelkedett, így tavaly 95 359 embert foglalkoztattak. A megyei létszám egyharmadát a top 100 vállalkozás, kétharmadát a többi vállalkozás foglalkoztatja. A 100 legnagyobb cég esetében mintegy 2700 fővel nőtt az alkalmazottak száma, míg a többi vállalkozásnál 2400 főt meghaladó létszámcsökkenés történt.

Kása Katalin, a Központi Statisztikai Hivatal felhasználói kapcsolatok főosztályának vezetője kiemelte: Bács-Kiskun megyében 2017-ben 1522 milliárd forint bruttó hazai terméket (GDP) állítottak elő, az ország GDP-jének 4 százalékát. Két éve az egy főre jutó GDP 3 millió forint volt, a mutató alapján az utóbbi években a főváros és a megyék rangsorában javult a megye pozíciója, 2012-ben még a 12., 2017-ben már a 7. helyet foglalta el.

Előadásából kiderült, a vállalkozások 95 százalékát 10 főnél kisebb létszámmal működtették, 1476 volt az ennél többet, de legfeljebb 49 főt foglalkoztató, 244 az 50 és 249 közötti létszámú, és 43 az ennél is nagyobb létszámú szervezet.

A Bács-Kiskun megyei vállalkozások 2018-ban 331 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, összehasonlító áron egyharmaddal többet, mint 2017-ben. Országosan 23 százalékkal növekedett a beruházások volumene.

Kocsis-Nagy Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) minőségfejlesztési és stratégiai főigazgatósága stratégiai referense a megyei 100 legjelentősebb vállalata körében végzett kutatásukat összefoglalva kiemelte: a felmérésben résztvevő vállalatok csaknem kétharmada 20 százalék, vagy annál kevesebb diplomást foglalkoztat.

A munkaadók humánerőforrásra vonatkozó igényeit felmérő kutatás egyik fontos kérdése az volt, hogy a munkáltatók milyen kompetenciákkal rendelkező munkavállalókat keresnek. A szakmai kulcskompetenciák vonatkozásában kiderült, hogy a csapatmunkát, az együttműködő magatartást, a szervezet iránti lojalitást és a problémamegoldó képességet tartják a legfontosabbnak. Az általános kompetenciák tekintetében pedig a megbízhatóság, a felelősségtudat, az igényesség és a motiváció a legfontosabb emberi tényező a munkaadók számára – sorolta.