Az uniós klímastratégia költségeit a legnagyobb szennyezőknek kellene fizetniük

Az Európai Unió klímastratégiájának kialakításakor az egyik legfontosabb szempont, hogy az intézkedések egyetlen tagállamban se járjanak aránytalanul nagy költségvetési teherrel, és nem hátráltathatják a gazdasági növekedést – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán (Ecofin). Az európai Zöld Terv (Green Deal) pénzügyi vonatkozásairól szóló vitában a magyar tárcavezető kifejtette: hazánk egyetért az unió klímacéljaival, de világossá kell tenni, hogy ezeknek nem lehet következménye az energia- és élelmiszerárak emelkedése, a többletköltségek nem terhelhetik a fogyasztókat – közölte kedden a Pénzügyminisztérium.

Az unió új növekedési stratégiáját megfogalmazó, ezermilliárd eurónyi fenntartható beruházást célzó Zöld Terven belül nagy szerep hárul az úgynevezett Igazságos Átállást Támogató Alapra. Ez a karbonsemlegességre történő átmenet során a leginkább hátrányosan érintett régiókat hivatott segíteni – tájékoztatott a tárcavezető. Mint mondta: éppen ezért elfogadhatatlan, hogy a Bizottság által javasolt allokáció értelmében Magyarország csak minimálisan, 1,2 százalékkal részesedne az átállást segítő forrásokból. Testreszabott ösztönzőrendszerre van szükség – emelte ki Varga Mihály hozzátéve, hogy minden tagállam eltérő energiaszerkezettel rendelkezik, Magyarországon például a földgáz helyettesítené a szennyezőbb technológián alapuló szénerőműveket, jelentősen csökkentve így a hazai szén-dioxid kibocsátást.

A miniszter aggályát fejezte ki, hogy az ezt célzó beruházásokat kizárhatják a támogatások köréből, a földgáz ugyanis hasznos eszköznek tekinthető az energia-átmenet során. Nagyobb hangsúllyal kellene figyelembe venni a tagállamok sajátosságait is: a nyugat-európai országoktól eltérően – ahol sokan vállalatok által tulajdonolt bérházakban laknak – Magyarországon a többség saját tulajdonú ingatlanban él, így a vállalkozásoknak biztosított pénzügyi eszközök nem nyújtanának segítséget az otthonok felújításához – mutatott rá Varga Mihály.

Az uniós pénzügyminiszterek a digitális gazdaság adóztatását is érintették. Varga Mihály elmondta: fontos, hogy a digitális cégeket hasonlóan lehessen adóztatni, mintha hagyományos üzleti modellben végeznék tevékenységüket. Ugyanakkor Magyarország határozottan elutasítja az olyan megoldásokat, amelyek a valós gazdasági tevékenységet és a meglévő nemzetközi adóztatási sztenderdeket figyelmen kívül hagyva adóztatnák a vállalatok nyereségét.