Budapesten a legolcsóbb a földgáz

Tartja vezető pozícióját az európai fővárosok között Budapest azon a ranglistán, amelyen a villamos energia és a földgáz átlagos fogyasztói árai szerepelnek.

A kormány jelenleg az Európai Bizottsággal harcol azért, hogy alacsonyak maradhassanak a közműdíjak Fotó: Bach Máté

Tartja vezető pozícióját az európai fővárosok között Budapest azon a ranglistán, amelyen a villamos energia és a földgáz átlagos fogyasztói árai szerepelnek. A magyar fővárosban a második legolcsóbb az áram, kilowattóránként 11,31 eurócent.

Ennél csak egy európai fővárosban, Belgrádban kell kevesebbet fizetniük a lakossági fogyasztóknak az áramért, 7,55 eurócentet. Egy év alatt Budapest ezen a listán két helyet lépett előre, maga mögé utasítva Vilniust és Szófiát. A legtöbbet a berlini lakosok fizettek (32,74 eurócentet), míg 2018 decemberében Koppenhágában volt a legdrágább az áram, 32,3 eurócent kilowattóránként. A német és a dán főváros rendszerint a lista végén van, Madrid stabilan a harmadik legdrágább.

A földgázárak ranglistáján a stockholmi messze és kitartóan a legmagasabb, 24 eurócent körüli értékkel. Budapest sem mozdult el a helyéről egy év alatt, csak éppen a lista másik végén szerepel: eurócentben számítva tavaly decemberben 3,09, míg 2018 utolsó hónapjában 3,17-es értékkel volt a legolcsóbb a magyar fővárosban a lakossági gáz.

Forintban számolva sem ez a rezsitétel, sem a villamos energia nem változott, hiszen ezek az árak is hatóságilag szabályozottak, a rezsicsökkentési program értelmében 2014 vége óta stabilak. Az eurócentben számított értékek változásának egyik oka a forint–euró árfolyam változása.

A hatóság havonta közli a nemzetközi áram- és gázfogyasztás költségeinek a nettó jövedelemhez viszonyított arányát is, így elemzi a fogyasztók úgynevezett teherbíró képességét. Ez alapján javult egy év alatt az az arány, amely a kétkeresős háztartások villamosenergia- és földgázköltségét mutatja. A múlt év decemberében ez 3,4 százalék volt, míg 2018 utolsó hónapjában 4,1 százalékot tett ki átlagosan ez a két kiadás.

A korábbihoz képest jobb eredmény már a tavaly júniusi felmérésben mutatkozott. A változásnak az volt az oka – ahogyan akkor a Magyar Nemzet beszámolt –, hogy az Eurostat frissítette az európai vásárlóerő-egység (Purchasing Power Standard – PPS), valamint az átlagjövedelem statisztikáit. Ezt követően a korábbi 2015. évi helyett már a 2018. évi átlagjövedelmeket használják a modellben.

A számok alapján a kétkeresős tipizált háztartás teherbíró képessége 2015 és 2018 között 19 százalékkal emelkedett. Míg 2018 decemberében a vásárlóerő-paritás listáján Budapest a tizenegyedik (villamos energia), illetve a harmadik (földgáz) helyen állt, addig az elmúlt hónapban a kilencedik és a negyedik helyet szerezte meg.