Napi 3,5 milliárd forint

Jelenleg évi 4,23 milliárd dollárt keres a világ egyik legnagyobb befektetője, Warren Buffett cége, a Berkshire Hathaway az általa tartott tíz legnagyobb részvény osztalékából. Ez napi 11,58 millió dollár, ami nagyjából 3,5 milliárd forintnak felel meg.

A tőzsdeguru fél évszázada jól kiszimatolja, hová kell tenni a pénzt Fotó: REUTERS/Kevin Lamarque

Örök vitát jelent részvénybefektetők között a kérdés, hogy osztalékért vagy inkább árfolyamnyereségért érdemes tartani egy-egy részvényt. A válasz nyilván sokban függ attól, hogy milyen cég részvényéről van szó, hisz vannak gyorsan növekvő, minden jövedelmüket újra befektető cégek, melyek még nem fizetnek osztalékot, és vannak nagy árbevételű és nyereségű, de már érdemben tovább nőni nem tudó cégek, amelyek nyereségük jelentős hányadát osztalékként fizetik ki.

Warren Buffett, a világ talán legtehetségesebb tőzsdeguruja már bő ötven éve kezeli holdingtársaságát, a Berkshire Hathaway-t, így ő igazán hosszú távú befektetőnek mondható. Amióta a társaság gigantikusra növekedett, Buffett egyre nagyobb szerepet szán a stabil osztalékot fizető cégek papírjainak, és úgy tűnik, igen jól működik a stratégia. Alapja csak Apple-részvényből majdnem 250 millió darabot tart, amelyek most 766,4 millió dollárt fizetnek egy évben, ami naponta 2,1 millió dollárt jelent az iPhone gyártójától.

Hasonló összeget, évente 772 millió dollárt hoz a Wells Fargo részvénye. Ráadásul itt az osztalékhozam a részvények számára vetítve jóval magasabb, mint az Apple esetében: 3,7 százalék. A harmadik legnagyobb befektetés, a Bank of America csaknem 950 millió darab részvénye 682 millió dollárt fial osztalék formájában.

A tőzsdeguru fél évszázada jól kiszimatolja, hová kell tenni a pénzt
Fotó: REUTERS/Kevin Lamarque

A Coca-Cola részvényéből 400 millió darabot tart Buffett, ami jelenleg 640 millió dolláros osztalékot hoz. Külön érdekesség, hogy a cég osztalékhozama a jelenlegi részvényárfolyam mellett három százalék (az amerikai állampapírhozamok 1,5–2 százalék között vannak), viszont a Berkshire Hathaway még olyan olcsón vette a részvényeket, hogy az akkori árral számolva már 45 százalékos hozamot jelent a mostani osztalék. A Coca-Cola Buffett egyik kedvence: 1987-ben kezdte venni a papírt, évtizedek óta ül rajta, és valóságos fejőstehénként tekinthet erre a befektetésre. A nagy osztalékot fizető befektetések között van még a JP Morgan, a U. S. Banccorp., az American Express, a Kraft Heinz, a Bank of New York és a Moody’s, melynek 25 százalékát birtokolja a cég.

A Berkshire Hathaway érdekes módon nem fizeti ki osztalékként a hatalmas nyereséget: a nagy mennyiségű készpénz birtokában további kedvező befektetési lehetőségeket keres. Persze ha egy részvényt már nem ítél kedvezőnek, eladja a társaság, de döntéseit megfontoltan hozza. Ilyen óriási cégméretnél ez már nem működhet máshogy, hisz a gigantikus részvénycsomagok megvásárlása vagy eladása hetekig, akár hónapokig tarthat, ha nem akarja a hirtelen nagy mennyiséggel eltéríteni az árat. A részvényesek mégsem panaszkodhatnak: a társaság papírja a negyven évvel ezelőtti 200 dollárról mára 340 000 dollárra nőtt, ami 17-ezerszeres drágulás.