Óriási üzlet a kínai mézhamisítás

Egyre nehezebben szűrhetők ki a kínai műmézek, ugyanis gyakorlatilag eltűntek a hamis áru és az eredeti mézek közötti, laboratóriumokban kimutatható különbségek. A technológiai fejlődés révén a kínai vegyészek a magyar akácmézet vagy a spanyol narancsmézet is tökéletesen le tudják másolni, egyedül a termék íze árulkodik az eredetéről. Az európai méhészek szerint a huszonnegyedik órában van az ágazat, sürgősen meg kell tisztítani a piacot. Ennek érdekében a januári tüntetéssorozat után ősszel újabb demonstrációs hullámot indítanak majd.

Laborban a mézminták. Egyre nehezebben szűrik ki a szintetikus termékeket Fotó: Kurucz Árpád

Forró őszre számítanak az európai méhészek, a januári tüntetéssorozatot követően a nyár végén újabb, kiterjedtebb demonstrációhullám elindítását tervezik az ágazati szereplők. Fulmer Takács Ferenc, az Egyesület az Európai Méhekért nevű szervezet elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: az Euró­pa nagyvárosait érintő fő megmozduláshoz számos helyi szimpátiatüntetés is csatlakozik majd. A méhészek célja továbbra is az, hogy felhívják a figyelmet az ágazatot érintő legnagyobb nehézségre, a mézhamisításra, és elérjék, hogy az európai uniós döntéshozók végre megoldást találjanak.

A főként Kínából érkező, szintetikus, laboratóriumokban előállított hamisítványok ellen évek óta igyekeznek fellépni a méhészek. Fulmer Takács Ferenc szerint részeredményeket sikerült elérni, végleges megoldás nem született.

Laborban a mézminták. Egyre nehezebben szűrik ki a szintetikus termékeket
Fotó: Kurucz Árpád

– Amint fogást találunk az aktuá­lis hamisítási módon, egy kis szünetet követően újabb módszerrel állnak elő a kínai gyárak – fogalmazott az elnök. Emlékeztetett arra, hogy néhány évvel ezelőtt sikerült megtisztítani a magyar piacot a hamisítványoktól, akkor laboratóriumi mérésekkel ki tudták mutatni, mely termékek azok, amelyek nem valódi mézet tartalmaznak. A törekvésben az áruházláncok is partnerként működtek együtt a méhészekkel és a hatóságokkal, polcaikról pedig eltüntették a kétes eredetű árukat.

Az elmúlt öt évben jelentős fejlődésen ment át a kínai mézipar, ennek következtében például magyar akácmézet vagy spanyol narancsmézet is kínálnak a kínai exportőrök. Természetesen nem az történt, hogy a magyar méhészek egy kínai partneren keresztül adják el a mézet, csupán arról van szó, hogy a távol-keleti vegyészek tökéletesen le tudják másolni az adott termék paramétereit.

A laborvizsgálatokkal pedig gyakorlatilag lehetetlen különbséget tenni az eredeti és a hamisított méz között, csupán az íze árulkodik az eredetéről. A sors fintora, hogy ebben épp az az eszköz segített a kínaiak­nak, ami eredetileg a csalást hivatott leleplezni. Egy olyan műszerről van szó, amely a mézben levő összes mérhető és ismert komponenst képes kimutatni.

Bár a Távol-Keletről érkező mézszállítmányok nagyobb része még mindig vállaltan kínaiként érkezik az európai kikötőkbe, az elmúlt egy-két évben elindult a burkolt export is. A kínai kereskedőnek csak egy uniós partnerre van szüksége ahhoz, hogy laborató­riumban előállított áruját európai eredetű, kiváló minőségű áruként tudja eljuttatni a nagy csomagolócégekhez.

Ebben pedig óriási üzlet van: míg a gyárakban egy kiló hamis mézet – a cukorszirup árától függően – 20-30 eurócentért állítanak elő, az EU-s piacon már öteurós akác- vagy narancsmézként, esetleg két-három eurós virágmézként jelenik meg. A profit mértéke a drogkereskedeleméhez mérhető, nem csoda tehát, ha a mézhamisítás felszámolásában nem sokan érdekeltek.

Kínában ugyanakkor csupán a nyereségnek egy kisebb része marad. Az EU-s kikötőkbe jellemzően egy euró körüli kilónkénti áron érkeznek a szállítmányok, a többit a köztes szereplők, illetve a nagy európai csomagolócégek fölözik le.

Az egyesület elnöke szerint a magyar agrárminiszter által beterjesztett javaslat rövid távon segítséget jelenthet az ágazatnak. A megemelt támogatások és a jelölési szabályok szigorítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a méhészek levegőhöz jussanak.

– A jelölési rendszer rendbetételével a piac jelentős része megtisztulna, a vásárlók ugyanis tisztában vannak azzal, hogy ami Kínából érkezik, az hamisítvány. Ha pedig nem lesz a polcokon egyetlen kínai méz sem úgy, hogy közben több százezer tonna érkezik a kikötőkbe, akkor a hatóságoknak is feltűnhet majd a turpisság – fogalmazott az elnök.

Hosszabb távú megoldást az jelenthet, ha a termelőknek sikerül közvetlenül elérniük a fogyasztókat. Ezt célozza annak a védjegynek a bevezetése is, amely teljes körű garanciát ad a vásárlóknak arra, hogy amit a kosarukba helyeznek, az biztosan közvetlenül a termelőktől származó, valódi méz.

– A vásárlók nem szeretik, ha átverik őket: mézet akarnak venni és nem vegyészek által előállított szintetikus szemetet – mutatott rá a szakember. Majd hozzátette: az ágazat helyzetének rendezésében mindenki érdekelt: méhészet nélkül ugyanis nincs mézelő méh, méhek nélkül pedig az egész ökoszisztéma jövője kerül veszélybe.