A vonatokon többnyire kisebb táskákat, iratokat, okmányokat, jegyzeteket, könyveket, ruhaneműt (kabát, pulóver, sapka), pénztárcát, bankkártyát, kulcsokat, bizsukat, esernyőket felejtenek az utasok – közölte lapunk kérdésére a MÁV-Start. Arról érdeklődtünk, mit tehet a fogyasztó, ha valamijét elhagyja a vonaton, és szeretné visszakapni.
Megtudtuk: akadtak ezeknél bizarrabb talált tárgyak is. Így például már ötvenezer forint értékű sportfelszerelést, hegedűt, íjfelszerelést, műlábat, lélegeztetőkészüléket, laptopot, tolókocsit vagy épp húszkötetes Révai lexikonsorozatot is ottfelejtettek tulajdonosaik a vonaton. Volt, aki az egész nyugdíját hagyta a vonaton, de egy becsületes jegyvizsgálónak köszönhetően néhány óra múlva irataival együtt hiánytalanul átvehette. Sok esetben már addig meglelték az elvesztett holmit, ameddig az utas az ügyfélszolgálatot hívta – tájékoztatott a vasúti cég. Eddig körülbelül harmincezer utas hagyta el a holmiját a vasúti kocsikban.
Érdemes tudni, hogy az utasok által elveszített vagy leadott tárgyakat vagy pénzt az adatbázist kezelő szolgálati helyek egységes informatikai rendszerben rögzítik. Az adatbázisban jelenleg több mint harmincezer talált tárgy szerepel. Ha a kisebb állomásokon megtalált, leadott holmiért két héten belül nem jelentkezik a tulajdonos, akkor a központi gyűjtőhelyre küldik a tárgyakat.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A tapasztalatok szerint pénzt többnyire nem magában, hanem valamilyen egyéb tárggyal együtt (kabát, táska, pénztárca) adnak le. A biztonságos kezelés érdekében az elvesztett tárgyak tartalmát tételesen nyilvántartásba veszik, és ha a pénzt is tartalmazó tárgyért egy-két napon belül nem jelentkezik a tulajdonosa, akkor az összeget nyilvántartásba veszi a vasúttársaság egy jegyzőkönyv kiállításával. Az átvétel feltétele, hogy az elveszett tárgyat az utas a jellemzők megadása mellett egyértelműen be tudja azonosítani. Ha a pénz mellett személyazonosításra alkalmas dokumentum is van a táskában, kabátban, akkor az egyszerűsíti a beazonosítást.
