Aktívak a kkv-k a közbeszerzésekben

Rekordszintre emelkedett tavaly a magyar kis- és középvállalkozások részvétele a közbeszerzésekben. A Közbeszerzési Hatóság beszámolója szerint ezzel párhuzamosan a versenyt korlátozó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma hat éve folyamatosan csökken, miközben növekszik a szabálykövetők száma.

A cél, hogy olyan ágazatokba is jusson forrás, ahonnan a pénzintézetek korábban kivonultak Fotó: Havran Zoltán

Toronymagasan az építőiparban, de több más ágazatban is érzékelhető a kis- és közepes vállalkozások (kkv) szerepének folyamatos erősödése, továbbá figyelemre méltóan sok, kevésbé méretes társaság fut be győztesként a vidékfejlesztési beruházásokhoz kapcsolódó munkálatokban is – fejtette ki lapunk kérdésére Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

– 2019-ben az építési beruházások az összes eljárás 48,7 százalékát, a közbeszerzési eljárások értékének pedig 56,7 százalékát tették ki. Az eljárások 31,3 százalékát, érték szerint több mint negyedét ugyanekkor az árubeszerzések adták, míg az eljárások további 20 százalékát, érték szerint pedig 16,1 százalékát a szolgáltatások jelentették. Tavaly az ajánlatkérők összesen 9837 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le. Ezen eljárások szerződés szerinti összértéke tavaly 3430 milliárd forint volt, ami az előző éves adatokhoz képest 4,1 százalékos értéknövekedést mutat, és előzetes becslés szerint a teljes magyar bruttó hazai termék (GDP) 7,5 százalékára rúg. Ez azt jelenti, hogy óránként 391,5 millió forintot kötöttek le közbeszerzés útján a megrendelő ajánlatkérők.

– Az igazán nagy munkák esetében ugyan jellemzően a nagyobb vállalatok viszik el a pálmát a közbeszerzési eljárásokon, a kkv-k már e kategóriában is egyre gyakrabban jelennek meg. Döntően a méretesebb kivitelezők alvállalkozóiként, ám egyre gyakoribb az is, hogy a kkv-k az értékben testhezállóbb megbízások önálló megvalósítói­ként jelennek meg a közbeszerzések ­piacán – hangsúlyozta a hatóság elnöke.

– Ezt jól mutatják a számok is: az elmúlt esztendőben minden eredményesen lezajlott 100 közbeszerzési eljárásból 87 a kkv-szektor szereplőihez kötődött, s valamennyi, a közbeszerzésben elköltött 100 forintból 59 forintot ugyancsak a kisebb cégek nyertek el – fűzte hozzá.

A hazai közbeszerzések frontján az átláthatóság is tovább erősödött tavaly – mutatott rá Rigó Csaba Balázs. – A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma a hat évvel ezelőtti érték tizenharmadára csökkent, amely 2019-ben 274 ilyen típusú eljárást jelentett. Ez a tendencia azért kedvező, mert ez egy sajátos közbeszerzési eljárásfajta, amely zárt körben zajlik, s emiatt korlátozza a versenyt.

– A Közbeszerzési Hatóság 2019-ről szóló gyorsjelentéséből az is kiderül, hogy hazánkban növekszik a szabálykövetők száma. Ezt már a Közbeszerzési Hatóság mellett, annak tevékenységét kiegészítve működő Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelentette ki, ahol tavaly 570 jogorvoslati eljárás indult, és összesen 673 millió forint bírságot szabtak ki. Puskás Sándor hozzátette: a döntőbizottság pernyertességi aránya az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2019-ben már 92 százalék volt, vagyis a szervezet a döntései ellen indított bírósági felülvizsgálatokat – elenyésző kivétellel – rendre megnyeri.