Egymástól csábítják a munkásokat

Az elmúlt évekhez hasonlóan az építőipari cégek legnagyobb problémája továbbra is a megfelelő szakemberek hiánya. A legtöbben további béremelésekkel próbálják megtartani a konkurencia által is csábított szakembereket, ugyanakkor több cégvezető is bizakodó, hogy javulni fog e téren a helyzet. A megrendelők minden bizonnyal a vállalási díjak további emelkedésével szembesülhetnek majd az idén.

A lakásépítések és felújítások terén tetőznek a problémák a szakemberhiányt illetően Fotó: Havran Zoltán

Alig akad olyan építőipari vállalkozás, amelynek működését ne nehezítené meg az elégtelen számú vagy a nem megfelelő munkaerő. Ezt támasztja alá az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérése is, amelyben a résztvevő mintegy négyszáz építőipari kis- és nagyvállalkozás 94 százaléka a tevékenységét leginkább akadályozó tényezőként említette a szakember­hiányt – ahogy ezt az elmúlt évek hasonló felmérései is kimutatták.

Gyakorlatilag valamennyi válaszadó megemlítette, hogy sem megfelelő mennyiségű és minőségű mérnök, sem szakmunkás nincs a megrendelésállománya teljesítéséhez. A vállalkozások nem érzékelik, hogy a feketefoglalkoztatás mértéke érdemben csökkent volna, ugyanakkor sokan említették problémaként a munkaerő-elcsábítás gyakorlatát is. Ez utóbbi azt az elmúlt időszakban mind gyakoribbá váló módszert jelenti, amikor bizonyos cégek megbízott emberei az építkezéseket járva toboroznak munkásokat úgy, hogy ráajánlanak ottani keresetükre.

A lakásépítések és felújítások terén tetőznek a problémák a szakemberhiányt illetően
Fotó: Havran Zoltán

A lakásépítések és -felújítások területén a szűkös kapacitás és egyéb gondok még markánsabban jelennek meg. Itt az építőipar többi szegmenséhez viszonyítva is magasabb szintű a feketefoglalkoztatás, az írásos szerződés nélküli munkavégzések száma, és komoly koordinációs és együttműködési gondok jelentkeznek.

Az ÉVOSZ felmérése szerint a cégeknek jelentős kihívást jelent a munkaerő megtartása is, ezért a korábbinál többen terveznek képzést dolgozóiknak.

Ráadásul csaknem minden második válaszadó cég számolt be létszámbővítési elképzelésekről, jóllehet nagy kérdés, hogy ezt miként tudják majd megoldani. A cégek saját bevallásuk szerint tavaly átlagosan 12 százalékkal emeltek a béreken, idén pedig további, jellemzően nyolc-kilenc százalékos bérfejlesztést terveznek.

A felmérést készítő ÉVOSZ ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ilyen mértékű emeléssel sem lehet az ágazatban behozni a versenyszféra más ágaihoz viszonyított lemaradást.

Mindenesetre a vállalkozások várakozásai szerint az idén az élőmunka ára, ezzel együtt az anyag nélkül számolt alvállalkozói díjak emelkedése lesz a legnagyobb mértékű. Az építőanyagok és fuvardíjak további emelkedésével mindez a vállalási költségekben az inflációt jóval meghaladó mértékű emelkedést valószínűsít 2020-ban.

Vannak kimondottan optimista vállalatok is. A Mapei Kft. például arra számít, hogy idén, ha kismértékben is, de enyhül az akuttá váló szakemberhiány. – Ennek oka az építőipar növekedésének mérséklődése mellett az, hogy az ágazat korábbi lendületét látva sok új vállalkozás lépett piacra, bízva a jó jövedelemben.

Ez a kapacitástöbblet enyhít a szakemberhiányon, azonban a szakemberállomány felhígulását vonhatja maga után. Emellett nagyon erős igény mutatkozik a gépesítésre, amelynek segítségével az emberi munkaerő-szükségletet lehet csökkenteni – mutatott rá Markovich Béla, a cég ügyvezetője.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője folytatódó béremelkedésre és fehéredésre számít a következő években, mivel a képzett és tapasztalt munkaerő továbbra is óriási hiány az építőiparban. Szerinte a szakképzett munkások egy része fokozatosan visszatér a hazai építőiparba, amivel némileg enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát.