Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács az alapkamat tartásáról januárban

A jegybank ismét leszögezte, hogy az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az infláció továbbra is változékonyan alakul, ezért a monetáris tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra.

Decemberben az infláció 4, a maginfláció 3,9, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,5 százalék volt. Az éves infláció 2019-ben 3,4 százalék volt. Az infláció év végi emelkedését főként az üzemanyagárak bázishatása magyarázza. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció enyhén csökkent az előző hónapokhoz képest. Az infláció decemberi alakulása megfelelt az MNB várakozásainak.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg: az élénk belső kereslet emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Az elmúlt negyedévben az eurózónában a recessziós félelmek enyhültek, így a hazai inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak – írták a jegyzőkönyvben.

A tanácstagok véleménye szerint a makrogazdasági adatok a decemberi Inflációs jelentés előrejelzésével összhangban alakultak. A fogyasztóiár-index az üzemanyag- és az élelmiszerárak tavaly év végi növekedésének következtében 2020 első hónapjaiban átmenetileg tovább emelkedik, majd az első negyedév végén visszatér a toleranciasávba, és az előrejelzési horizont második felében a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik.

Az inflációs várakozások a testület szerint továbbra is horgonyzottak. Az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd ezt követően fokozatosan mérséklődik. Ennek megfelelően a további lépések szükségességét az inflációs kilátások tartós megváltozása alakítja.

A legtöbb tanácstag felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban az európai konjunktúra tekintetében enyhültek a korábbi recessziós félelmek, ugyanakkor a világgazdaság kilátásait illetően új típusú kockázatok is megjelentek.

A koronavírus megjelenése a következő hónapokban fokozza a bizonytalanságot, ami a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését okozhatja. Mindezek alapján a döntéshozók egybehangzó érvelése szerint a hazai monetáris politikai döntések során változatlanul az adatvezérelt és óvatos megközelítés fenntartása szükséges.

A testület továbbra is arra számít, hogy a hazai GDP 2020-ban 3,7, míg 2021-ben és 2022-ben egyaránt 3,5 százalékos ütemben bővülhet. Az eurózónához történő felzárkózás továbbra is legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik.

A nemzetközi pénzügyi piaci hangulat az előző kamatdöntés óta nem változott számottevően. A globálisan meghatározó jegybankok kommunikációja előretekintve már nem jelez további lazító lépéseket, ugyanakkor a laza monetáris politikai környezet tartós fennmaradása várható – mutat rá a tanács.

A jegyzőkönyvben felidézik, hogy a tanács decemberben a 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton tartotta, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

A tanácstagok megvitatták a 2019. július 1-jén elindított növekedési kötvényprogram (nkp) eredményeit is, amelynek keretösszegét decemberben a magas kihasználtság miatt az eredeti 300 milliárd forintról január elsejével 450 milliárd forintra emelték.

A 2019 elején elindított növekedési hitelprogram fix (nhp fix) konstrukció keretében a részt vevő hitelintézetek december végéig közel 380 milliárd forint összegű szerződést kötöttek a hazai kkv-kkal.

A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését február 25-én tartja, amelyről március 11-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.