A koronavírus megjelenése a következő hónapokban fokozza a bizonytalanságot, ami a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését okozhatja. Mindezek alapján a döntéshozók egybehangzó érvelése szerint a hazai monetáris politikai döntések során változatlanul az adatvezérelt és óvatos megközelítés fenntartása szükséges.
A testület továbbra is arra számít, hogy a hazai GDP 2020-ban 3,7, míg 2021-ben és 2022-ben egyaránt 3,5 százalékos ütemben bővülhet. Az eurózónához történő felzárkózás továbbra is legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik.
A nemzetközi pénzügyi piaci hangulat az előző kamatdöntés óta nem változott számottevően. A globálisan meghatározó jegybankok kommunikációja előretekintve már nem jelez további lazító lépéseket, ugyanakkor a laza monetáris politikai környezet tartós fennmaradása várható – mutat rá a tanács.
A jegyzőkönyvben felidézik, hogy a tanács decemberben a 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton tartotta, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.
A tanácstagok megvitatták a 2019. július 1-jén elindított növekedési kötvényprogram (nkp) eredményeit is, amelynek keretösszegét decemberben a magas kihasználtság miatt az eredeti 300 milliárd forintról január elsejével 450 milliárd forintra emelték.
A 2019 elején elindított növekedési hitelprogram fix (nhp fix) konstrukció keretében a részt vevő hitelintézetek december végéig közel 380 milliárd forint összegű szerződést kötöttek a hazai kkv-kkal.
A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését február 25-én tartja, amelyről március 11-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!