Hízik a bankközi kamatláb

A bankközi piacon hosszú ideje igen alacsony kamatszint az elmúlt hetekben emelkedni kezdett. A folyamatosan növekvő érték azonban még így is jelentősen elmarad a jegybanki alapkamat szintjétől. Ettől tehát még mindig lazának tekinthető a magyarországi monetáris környezet.

Néhány hete már izgalmas napokat élhetnek át a devizapiac szereplői Fotó: KALLUS GYORGY Forrás: Világgazdaság/Kallus György

A budapesti bankközi forintkamat (Bubor) emelkedésbe kezdett az elmúlt nagyjából három hétben az addigi rendkívül alacsony szintekről, és a háromhavi ráta mértéke 0,32 százalékra emelkedett. Azt megelőzően a háromhavi Bubor 0,16 százalékon állt, miközben a jegybanki alapkamat több éve 0,9 százalék. Mi lehet a háttérben, és eleve miért tért el ennyire a piaci kamatszint a jegybanki alapkamattól?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még évekkel ezelőtt bejelentette, hogy a konvencionális eszközök (elsősorban kamatváltoztatás) mellett nem konvencionális eszközöket is alkalmazni fog, ilyen például a bankoknak ajánlott devizaswap (devizacsere) ügylet. Ennek révén többletlikviditás kerül a forintpiacra, ami a bankközi kamat csökkenéséhez vezet anélkül, hogy módosítani kellene az alapkamaton. A megcélzott, kívánatosnak tartott bankközi kamatszint határozza meg, hogy mennyi többletlikviditásra lehet szükség.

A bankközi kamatszint így csökkent egész alacsonyra, sőt volt, amikor a három hónapos Bubor átmenetileg a negatív tartományba is átkerült, ahogy hasonló jelenség az eurózónában is gyakran előfordul (ott az alapkamat is nulla, az egynapos jegybanki kamat pedig –0,5 százalék, még nálunk jelenleg –0,05 százalék).

Korábban ez is volt a cél, tehát az, hogy a bankközi kamatszint lényegében a nullát közelítse, ezáltal gazdaságélénkítő és főleg infláció­növelő hatása legyen akkor, amikor a kívánatostól erősen elmaradt a fogyasztói árak emelkedésének átlagos üteme.

Néhány hete már izgalmas napokat élhetnek át a devizapiac szereplői
Fotó: Világgazdaság/Kallus György

Mostanra azonban a helyzet változott: az infláció már magasabb is, mint a jegybanki cél, így már rugalmasabban alakulhatnak a bankközi kamatok, jóllehet az MNB hangsúlyozta, hogy monetáris politikája nem változott. Három héttel ezelőtt azonban a deviza­swap tenderen egyetlen ajánlatot sem fogadtak el, két héttel ezelőtt is csak csökkentett mennyiséget, majd múlt héten, valamint tegnap ismét nem fogadtak el ajánlatot, így a jegybank által biztosított többletlikviditás 1991 milliárd forintra csökkent. Az MNB indoklása szerint tőle független okok miatt túlzott likviditás volt a piacon, ezért döntöttek ennek csökkentése mellett, hozzátéve, hogy a lejáró devizakötvények visszafizetése, valamint az ezenfelül egymilliárd dollár értékben visszavásárolt későbbi lejáratú dollárkötvények ellenértékének kiegyenlítése ugyancsak apasztani fogják ezt a többletlikviditást.

A többletlikviditás csökkentésének természetes hatása a bankközi kamatok emelkedése, ugyanakkor 0,3-0,4 százalék között még mindig igen alacsonynak mondható a kamatszint, azaz laza a monetáris politika. Korábban még egy szempontból fontos volt a lehető legalacsonyabb kamatszint: sok volt a változó kamatozású lakossági hitel. Ám azóta egyre többen cserélték le meglévő hitelüket fix kamatozásúra, az újak pedig szinte már csak fix kamatozásúak.

Az emelkedő bankközi kamatszintnek, különösen, ha az emelkedés folytatódik, lehet még egy hatása: megállhat a forint gyengülése, sőt akár erősödés is kialakulhat.