– Minden eddiginél több, 10,556 ezermilliárd forint értékű fejlesztés valósult meg tavaly, a beruházási ráta 28,6 százalékra ugrott. Ezzel a teljesítménnyel az ország az Európai Unió élmezőnyében szerepel – mondta tegnap Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint ez a bővülés a következő évek gazdasági teljesítményét is segíti. A fejlesztések a kapacitások kiépülése után, a termelés beindulását követően is erősítik a konjunktúrát. A távirati iroda tudósítása szerint jelezte: jól használjuk fel az európai uniós támogatásokat, amit a nagyarányú beruházások megvalósulása is alátámaszt. A legtöbb fejlesztés az ingatlan, a szállítás, a raktározás és a feldolgozóipar területére jutott. Hozzátette: a kormány továbbra is kész arra, hogy ösztönözze és támogassa a beruházásokat, például az adók csökkentésének folytatásával. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján egyébként a beruházások volumene 2010 első negyedéve és 2019 negyedik negyedéve között 78 százalékkal nőtt. Ezzel az eredménnyel hazánk a régióban éllovasnak számít.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavaly bejelentett, 5,7 milliárd eurónyi (1700 milliárd forint) új beruházással együtt folytatódhat a feldolgozóipari fejlesztések bővülése. Ezek közül már meghatározóvá vált a távol-keleti, azon belül is elsősorban a dél-koreai tőke, emellett számottevő beruházásokat jelentettek be japán, kínai és indiai vállalatok is.
Az adatokból az is kiderült, hogy mi áll a bruttó hazai termék bővülésének hátterében. A GDP növekedéséhez jelentős mértékben járult hozzá az előző évhez képest tovább gyorsuló ipar és építőipar. A termelőágazatok kiugró teljesítménye mellett a növekedés mintegy felét a szolgáltatások adták. A Pénzügyminisztérium szerint ez a hatéves bér- és adómegállapodás következtében két számjegyűre gyorsult béremelkedésnek köszönhető. A felhasználási oldalon a belső kereslet adta a dinamikus bővülés fő húzóerejét. A tárca a kedvező beruházási adatokat az otthonteremtési program nyomán felfutó lakásépítések, a hatékony uniós forrásfelhasználások mellett a