Az idén 3,2 százalékos gazdasági növekedést vár a GKI

Az idén 3,2 százalékra csökkenhet a magyar gazdaság növekedési üteme, de az uniós átlag is elmaradhat a korábbi várakozásoktól, így elérhető a 2 százalékos növekedési előny az EU-hoz képest – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az előrejelzés szerint a koronavírus világszinten erősítheti a gazdasági bizonytalanságot, visszavetheti az idegenforgalmat, és hátráltathatja a globális szállítási láncokat. A járvány hatásai egyelőre beláthatatlanok. Magyarország a gazdasági bővülés uniós rangsorában a másodikról az ötödik helyre eshet vissza 2020-ban az EU előrejelzése szerint – tették hozzá. A GKI a decemberi előrejelzésében is 3,2 százalékra, míg februárban 3 és 3,5 százalék közöttire becsülte a GDP idei bővülését.

A GKI a tavalyi 13,9 százalék után az idén már csak 4 százalékos bővülést vár a beruházásokban éves szinten. A fogyasztás bővülése 4,4 százalékról 4 százalékra eshet a bérkiáramlás fékeződése és az infláció emelkedése miatt az előrejelzés szerint. A kivitel és a behozatal növekedési üteme egyaránt csökken, de nem egyenlő mértékben. A behozatal bővülése 4,8 százalékról 4 százalékra, a kivitel bővülése 4 százalékról 3 százalékra csökkenhet. A külkereskedelem 4 milliárd euró többlettel zárhat idén a tavalyi 5 milliárd euró után.

Romlanak a bizalmi indexek is, a rendelésállomány pedig jóval elmaradt 2019 végén az egy évvel korábbitól, így az építőipar bővülése 21,7 százalékról 5 százalékra, az ipar bővülése 5,4 százalékról 4 százalékra lassulhat. A kiskereskedelem csekélyebb mértékben eshet vissza, 6 százalékról 5 százalékra – írták.

A GKI szerint a munkanélküliség elérte a mélypontját, fél éve stagnál, éves szinten a tavalyi 3,3 százalékról 3,4 százalékra nőhet. A foglalkoztatottak számával kapcsolatban hasonló a helyzet, az egy évvel korábbihoz képest 0,4 százalékos növekedés ellenére az előző hónapokhoz képest inkább némi csökkenés következett be.

Az infláció éves szinten 4 százalékra gyorsulhat, miközben a bruttó átlagkereset indexe a tavalyi 11,4 százalékról 9 százalékra csökken. A forint várhatóan tartósan gyenge marad az euróval szemben, az uniós valuta átlagos árfolyama tavalyi 325,4 forintról 338 forintra módosulhat – olvasható a közleményben.