Milyen kérdések foglalkoztatják a magyar fiatalokat napjainkban?

A jövőjükért aktívan tenni akaró fiatalokkal beszélgetve, országjáró körúton a Nemzeti Ifjúsági Tanács felmérte és összegyűjtötte a fiatalságot érintő és az általuk elmondott problémákat. A Lépj fel! című programsorozatban megoldási javaslatokat is kidolgoztak, amelyeket eljuttatnak a helyi és regionális döntéshozóknak.

A vidéki diákok szerint kevés az ingyenes sportolási lehetőség Fotó: Éberling András

A startupkultúra és a magas hozzáadott értékű munkahelyek támogatása, létrehozása szintén megoldási javaslat a problémára. Fontos kérdés a nők munkaerőpiaci helyzetének javítása, az anyaság idejének munkajogi elismerése (nyugdíjban, foglalkoztatottsági idő beszámításában), illetve a fiatalok elhelyezkedésének támogatása munkahelyi ösztöndíjprogramokkal, különösen a hátrányos régiókban.

A vidéki diákok szerint kevés az ingyenes sportolási lehetőség
Fotó: Éberling András

Oktatás

A fiatalok a fórumok során arra hívták fel a figyelmet, hogy szükség van a pályaorientáció és a karriertervezés minél korábbi megjelenésére a közoktatásban. A résztvevők visszatérően említették, hogy a köznevelési intézményekben alacsonynak tartják a nyelvoktatás színvonalát, valamint az erre fordított óraszámot sem érzik elegendőnek.

Pályaorientáció, karriertervezés témakörében a NIT indokoltnak látja egy egységes, államilag elfogadott támogató rendszer létrehozását, mely segíthetné a fiatalokat az életpálya tervezésében. Továbbtanulási lehetőségek, társadalmi mobilitás és felsőoktatás felvetett kérdései esetén pedig azt, hogy minél több kortárs mentorprogram jelenjen meg a köznevelés formális és informális keretei között. A nyelvoktatás, a nyelvtanárok képzettsége, a tanárok felkészültsége esetén szükségesnek ítélik meg a teljes tanári továbbképzési rendszer átalakítását.

Meggyőződésük szerint a jelenleg hétévente előírt 120 órás képzés nem elégíti ki az élethosszig tartó tanulás, az innovatív és dinamikusan változó oktatási környezet megismerését. A nyugat-európai modelleket áttekintve példaként vehető a németországi rendszer, ahol a tanári életpályának szerves része a továbbképzéseken való részvétel.

Digitális média és műveltség

A fiatalok úgy gondolják, hogy a pedagógusok digitális műveltsége és eszközhasználata általános probléma hazánkban, melyet a Digitális oktatási stratégia is megfogalmazott 2016-ban. A találkozók során a résztvevők úgy ítélték meg, hogy az iskola nem készíti fel őket megfelelően a digitális korszak jelentette kihívásokra. Ilyen példaként hozták a hiteles információk kiszűrését az egyre növekvő hír- és információfolyamból.

A pedagógusok digitális kompetenciái fejlesztésének nem elsősorban a digitális eszközök megismeréséről kellene szólnia. Fontos lenne, hogy a pedagógusok élményalapú oktatásának központjában az okoseszközök mint interaktivitást biztosító technológiák jelenjenek meg. Számukra jól elválasztható tudásanyagra lenne szükség a különböző online felületeken előforduló függőségek kapcsán. Fontos, hogy a gyerekek azon képességeit fejlesszük – a pedagógusok vagy külsős szakértők segítségével –, amelyek birtokában a fiatal tudatosítja az eltúlzott vagy mértéktelen online jelenlétet.

Szabadidő és egészség

Az elhangzottak szerint főként vidéken kevés a sportolásra alkalmas helyek száma, illetve hiányolják az ingyenes, iskolán kívüli sportolási lehetőségeket, valamint a mentális és szenvedélybetegségek kialakulásával kapcsolatos prevenciós programokat. A fiatalok nem találnak olyan hiteles egészségtudatossággal, helyes életmóddal kapcsolatos forrásokat, amelyeket megbízhatónak tartanak. Nagyobb igényük lenne közösségfejlesztő szakemberek jelenlétére, illetve ilyen típusú programokra, képzésekre, ahol a kortársaikkal személyesen tudnának új kapcsolatokat kialakítani.