Nem változtatott az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank

A döntés után a jegybanki alapkamat 0,9 százalékon marad, és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta a monetáris tanács.

Forrás: MTI2020. 03. 24. 14:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta.

A kamat szinten tartása megfelel az elemzői várakozásoknak.

A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

Az MNB 2-3 százalékos növekedéssel és 2,6 -2,8 százalékos inflációval számol idén

Az MNB a korábban vártnál kissé lassabb, 2,0-3,0 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,6-2,8 százalékos inflációval számol idén, megjegyezve, hogy az előrejelzés bizonytalansága nagy, és a prognózis a március 19-ei állapotot tükrözi.

A jegybank legfrissebb inflációs jelentésének kedden közzétett fő számai szerint a gazdasági növekedés jövőre a 4,0 – 4,8 százalékos sávba gyorsulhat, 2022-ben pedig 3,5 százalék lehet.

Az infláció jövőre 3,4 – 3,5 százalék között lehet, majd egy évvel később 3,0 százalékra lassulhat.

A decemberi előrejelzésében 2020-ra 3,5 százalékos, 2021-re és 2022-re egyaránt 3 százalékos infláció szerepelt.

Az idei növekedési várakozás 3,7 százalékos, a 2021-es 3,5 százalékos, a 2022-es 3,5 százalék volt.

Elemzők: a gazdasági visszaesés enyhítésére összpontosít az MNB

A koronavírus-járvány miatt várható gazdasági visszaesés enyhítésére összpontosít a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az inflációs szempontok háttérbe szorultak – értékelték az MNB keddi bejelentéseit az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

A jegybank monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően az alapkamatot 0,9 százalékon, a betéti kamatszintet mínusz 0,05 százalékon hagyta keddi ülésén. A bankrendszer likviditásának erősítése érdekében a jegybank felmentést ad a bankoknak a kötelező tartalék teljesítése alól, és hosszú lejáratú, fix kamatozású, fedezett hiteleszközt vezet be korlátlan keretösszeggel.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szakértője lazításként értékelte a likviditásbővítő jegybanki intézkedéseket. Az inflációs célok várható teljesülése miatt egy ideig nem várható szigorítás – tette hozzá. Megjegyezte, hogy az MNB a szintén kedden közzétett legfrissebb Inflációs jelentésének fő számai alapján meglehetősen optimista, 2020-ra 2 és 3 százalék közötti gazdasági növekedést valószínűsít, míg a piac inkább kismértékű visszaeséssel számol.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője úgy látja, hogy az MNB rövid távon mindenképp a gazdaság megsegítését tekinti a legfontosabbnak. Jelenleg mind a fiskális, mind a monetáris intézkedések a járványveszély következményeire összpontosítanak – írta. Várakozása szerint az inflációt az élelmiszerek drágulása és a forintgyengülés ellenére is mérsékelheti, hogy az üzemanyagok ára csökken, és visszaesik a fogyasztói kereslet.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője kommentárjában kiemelte: a jegybank egyelőre arra fókuszál, hogy a bankrendszer és piacok likviditása megfelelő legyen, másodpiaci állampapír vásárlásról még nem döntött. A jegybank makrogazdasági előrejelzéséhez hozzáfűzte, hogy ugyan lefelé korrigálta a növekedési és inflációs prognózisát, de más előrejelzésekhez képest így is optimista.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is arra számít, hogy a járványveszély következményei csökkentik majd az inflációt. Véleménye szerint közbelépést sokkal inkább a visszaeső piacok és a felboruló költségvetések indokolnak világszerte. A jegybankok támogatása nélkülözhetetlen, mivel a recesszió elkerülhetetlennek tűnik, és nagyon mélynek ígérkezik – hangsúlyozta.

A jegybank likviditásbővítő intézkedéseiről Suppan Gergely úgy vélekedett: azok érdemben erősítik a bankrendszer likviditási helyzetét. A hosszú futamidejű fedezett hiteleszköz kiszámítható és fix kamatozású forrást jelent a bankok számára, támogatja a releváns hitelpiacok (vállalati és háztartási hitelpiacok) és kulcsfontosságú pénzügyi piacok (deviza- és kamatswappiac, állampapírpiac, bankközi piac) likviditását, hozzájárul a pénzpiaci turbulenciák mérsékléséhez, illetve elősegíti a finanszírozási környezet stabilitását – tette hozzá.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.