Nincsenek strukturális problémái a magyar gazdaságnak, ezért a kormány úgy látja, a koronavírus-járvány lecsengését és a gazdaság újraindítását követően remény van arra, hogy az emberek ne legyenek évekig munkanélküliek – hangsúlyozta tegnap Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor arra figyelmeztetett: már márciusban megszűnhet akár harminc-negyvenezer álláshely, az április pedig még rosszabb adatokat hozhat. Ezért jelenleg az a kérdés, hány százezres lesz a munkanélküliség.
A Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett várakozása szerint az idén rövid távon a koronavírus miatt csökkenhet a foglalkoztatottak száma, előretekintve azonban a versenyszféra foglalkoztatottságának visszafogott növekedésével számolnak. A munkanélküliségi ráta 2020-ban 3,9-4,2 százalék köré nőhet, 2022-ig pedig fokozatosan 3,7 százalékra mérséklődik. A mutató az elmúlt hónapokban 3,3-3,5 százalék között változott.
Fotó: Kurucz Árpád
A keresetek emelkedését is csak mérsékelten vetheti vissza a koronavírus-járvány az MNB előrejelzése szerint. Jelentésükben kiemelték: a koronavírus miatt bekövetkező növekedéslassulásnak és a vállalatok prémiumkifizetéseinek és egyéb pótlékoknak a várható visszafogása ugyan alacsonyabb bérdinamikát jelez, ám a bruttó keresetek emelésének mértéke idén így is megközelítheti a tíz százalékot átlagosan. Ebben az évben 8,8-9,6, 2021-ben 9,0-9,2, 2022-ben pedig 8,4 százalékos emelkedés lehet a versenyszférában. A jegybank arra emlékeztetett: a vállalatok jellemzően az első negyedév végén, márciusban változtatnak a fizetéseken, ezért az idei bérnövekedésről érdemi információt csak a májusban beérkező, első negyedéves adatok adnak. A járvány miatt elrendelt gazdasági intézkedések nyomán egyes ágazatokban június végéig nem terheli járulékfizetési kötelezettség a cégeket, ám a szociális hozzájárulási adó kulcsa várhatóan csak 2020 és 2021 végén mérséklődhet további két-két százalékponttal, szemben a tervezett júliusi csökkentéssel.
Az első piaci visszajelzések alapján roham indult a korábban betöltetlen állásokért. Az állásközvetítők úgy látják, érdemben megnőtt a jelentkezés a szállítási, logisztikai pozíciókért, akár százszoros egy-egy munkára a túljelentkezés. Ugyanakkor a munkaerőhiány továbbra is jellemző azokban az ágazatokban, amelyeket még nem ért el a válság, sőt bizonyos területeken tovább nőtt a felvételi igény. Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy a most munka nélkül maradtak azonnal megpróbálnak lecsapni az üres pozíciókra.
