Noha a járvány előtt sem volt ismeretlen fogalom a digitális alapokon nyugvó távoli munkavégzés, a veszélyhelyzet kihirdetése óta sok munkakörben alapvető szükségletté vált a home office. Eközben a digitális tanrend bevezetése a diákok és a tanárok életét is megváltoztatta. Az utóbbi hetekben még az informatikai vívmányoktól ódzkodóknak is bebizonyosodott, hogy a technológiai megoldások hathatós segítséget jelentenek a mindennapokban. A számítógépek, az okostelefonok, az ezek használatát és a kapcsolattartást biztosító internetes kapcsolat is ide értendő.
Magyarországon a legutóbbi uniós jelentés szerint (amely a 2018-as adatokat tartalmazza) nagysebességű vagy ultragyors vezetékes internet az ország településeinek több mint nyolcvan százalékában érhető el, és majdnem minden háztartás él is a lehetőséggel. Mindkét érték uniós átlag feletti. A nem széles sávú eléréseket is ide számítva 95 százalék körüli a lefedettség. A másodpercenként legalább harminc megabites gyorsaságú (Mbps) előfizetéssel a háztartások csaknem hatvan százalékában élnek, amivel az országok listáján hazánk a hatodik helyen áll. Ennél is jobb helyezés a száz Mbps-es előfizetéseké, negyven százalékkal a negyedik helyen áll Magyarország. A mobil széles sávú internetes lefedettség 95 százalék körüli, a 4G-szolgáltatásé megközelíti a száz százalékot.
Fotó: Éberling András
A világhálós lefedettség fontosságát a kormány már a Digitális jólét program (DJP) 2015 végi elindításával is elismerte. Az akkor megfogalmazottak szerint olyan színvonalú digitális infrastruktúrára van szükség, amely nélkülözhetetlen a gazdaság, a polgárok és a vállalkozások digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez, valamint az állami digitális szolgáltatások elterjedéséhez. A kormány 2018 januárjában nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a magyarországi távközlési szolgáltatók nagy sebességű mobil hírközlési (4G, 4G+, 5G) hálózatfejlesztési beruházásait. A döntés komoly szabályozási előnyt jelent a fejlesztésekhez.
A lefedettség persze csak az egyik fele az internetelérésnek, a szolgáltatásnak ára is van. Ezért a kormány javaslatára 2017. január 1-jétől 27 százalékról 18-ra, egy évvel később pedig öt százalékra csökkent az internetes előfizetés forgalmi adója. A lépéssel az unió tagállamai közül Magyarországon lett a legalacsonyabb az internetezés adóterhe. Az adócsökkentés első lépése 7-9 százalékos, a második összességében mintegy 18 százalékos mérséklődést okozott az előfizetések árában, ami két év alatt 35-40 milliárd forintot jelentett a DJP titkárságának számításai szerint. Azt, hogy a szolgáltatók ne áremeléssel válaszoljanak ezekre a lépésekre – vagyis ne nyeljék le az áfacsökkentés mértékét –, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vizsgálja. Előfordulhat, hogy valakinek még az áfacsökkentés után is nagy kiadást jelent az előfizetés. Nekik a kedvezményes Digitális jólét alapcsomag segít belépni a digitális világba. Ez a szolgáltatók kínálatában lévő legkedvezőbb árú internetelőfizetés árához viszonyítva legalább 15 százalékkal olcsóbb azoknak, akik korábban nem rendelkeztek előfizetéssel.
