Német módszer munkahelymentésre

Euró-ezermilliárdokban mérik a gazdasági válság kezelésének euró­pai költségeit, miközben az Európai Unió is dobálózik a száz- és ezermilliárdokkal. Ursula von der Le­yen elnök tegnap a sikeres német gyakorlatból kiindulva uniós munkahelymentési programot hirdetett. Piros pont Brüsszelnek, hogy a járvány sújtotta Olaszország üdvözölte elsőként a javaslatot.

Gigászi összegek. Ursula von der Leyen 2770 milliárd eurót ígért válságkezelésre Fotó: Reuters

Az összes rendelkezésre álló eurócentet a járvány okozta gazdasági válság kezelésére kell fordítani – ezt üzente csütörtökön Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, százmil­liárd eurós munkahelyvédelmi alapot meghirdetve. A Sure névre keresztelt kezdeményezéssel a bizottság a koronavírus miatt leginkább szenvedő országokat segítené abban, hogy rövidített munkaidejű rendszereket dolgozzanak ki, s így akadályozzák a munkanélküliségi ráta egekbe szökését. Európában jelenleg máris egymillió ember veszítette el az állását, de a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet berkeiben ennek sokszorosával számolnak. Egyes becslések szerint rövid távon világszerte akár negyvenmillióan válhatnak munkanélkülivé a járvány miatt. A bizottság meghirdetett programja a tagállamok összesen 25 milliárd euró értékű felajánlásán alapszik. Von der Leyen elnök brüsszeli tájékoztatóján nem nevezte meg pontosan, mely uniós országok hajlandók beállni a kezdeményezés mögé, de azt elárulta, hogy a múlt heti virtuális EU-csúcson több országvezető érdeklődését is felkeltette a javaslat. Az eurózóna pénzügyi és gazdasági minisztereit tömörítő Eurócsoport jövő kedden adhat zöld jelzést a Sure-nek, de ahogy azt a tájékoztatón hangsúlyozták, a hitelgarancia természetesen nemcsak az eurózóna tagjainak, hanem valamennyi uniós országnak szól.

Gigászi összegek. Ursula von der Leyen 2770 milliárd eurót ígért válságkezelésre
Fotó: Reuters

A német bizottsági elnöknek van már tapasztalata a rövidített munkaidejű rendszerekkel: Németország a 2008-as válságot követően virágoztatta fel a „Kurzarbeit” módszert. A lényeg, hogy a cégek a leépítés helyett rövidebb munkaidőben foglalkoztatják az alkalmazottakat, az állam pedig – legalábbis a német esetben – a kieső munkaidőre járó bér hatvan százalékát fedezi. A Von der Leyen által vázolt, meglehetősen rózsaszín képben a támogatott vállalatok akár arra is használhatják majd az uniós pénzt, hogy e felszabaduló időben az alkalmazottakat új képességekkel ruházzák fel. Berlin 2009-ben másfél millió munkavállalót küldött így szabadságra, és miközben a világ fejlett országaiban felfelé kúsztak a munkanélküliségi mutatók, a németek 7,9 százalékról hét százalékra csökkentették e számot. Csak idén márciusban, a koronavírus robbanását követően már 470 ezer német cég igényelte a támogatást az államtól.

Persze kérdés, hogy uniós szinten mindez mennyire működőképes. Jelenleg több mint tucatnyi, főként nyugati és északi államban van érvényben rövidített munkaidős módszer a járvány miatt. Szakértők szerint a legnagyobb gond, hogy édeskevés a százmilliárdos összeg – az EU jelenlegi GDP-jének kevesebb mint egy százalékát teszi ki. Thierry Breton, az unió belső piacért felelős biztosa tegnap 1600 milliárd euróra saccolta a negatív gazdasági hatások, köztük a munkanélküliség kezelésének költségét. Von der Leyen elnök egyébként maga is dobálózott gigászi számokkal. Mint mondta, az Európai Unió mostantól összesen 2770 milliárd eurót fordít majd a válságkezelésre – ilyen mértékű gazdasági válaszra a szervezet történeté­ben még nem volt példa. Politikailag pedig már az is kifizetődő Brüsszelnek, hogy csütörtökön Giuseppe Conte olasz kormányfő, a járvány által leginkább sújtott európai ország miniszterelnöke lelkesen üdvözölte a Sure-t.