A családoknak is meg kell tervezniük a pénzügyeiket

Meg kell húzni a nadrágszíjat, de az is megeshet, hogy újra kell szabni az egész nadrágot – ezzel a hasonlattal szemléltette a jövő évi költségvetés elkészítésének fő kihívását a lapunknak adott interjúban az Állami Számvevőszék vezetője. Domokos László világossá tette: a segélyezés nem megoldás a gazdasági-társadalmi nehézségekre, munkahelyteremtés kell, amit adócsökkentés és a bérterhek állami átvállalása segíthet. Az elnök kitért arra is, hogy az uniótól érkező pénzek jelentősége nagy, de a válság kezeléséhez Brüsszel nem ad új összegeket.

Az ÁSZ elnöke szerint a munkaalapú gazdaság, nem pedig a segélyezés a helyes irány Fotó: Kurucz Árpád

Az ÁSZ elnöke szerint a munkaalapú gazdaság, nem pedig a segélyezés a helyes irány
Fotó: Kurucz Árpád

– Szavaiból arra lehet következtetni, hogy nem a segély, hanem a munka pártján áll.

– Egyértelműen, ösztönözni kell az embereket a cselekvésre. A segélyezés ugyanis csak átmeneti felkészülést jelent a munkavállalásra, a tartósan segélyből élés alapvetően konzerválja a problémákat. Akik nagy bajba kerülnek, azokat természetesen támogatni kell, de elsősorban olyan módon, hogy munkából tudjanak megélni. Ebből persze az is egyenesen következik, hogy a munkát terhelő költségeket tovább kell csökkenteni, illetve részben át kell vállalni a vállalkozásoktól. De maradjunk még a családok anyagi helyzeténél: szilárd meggyőződésem, hogy nemcsak az állami költségvetést vagy a vállalkozások üzleti elképzeléseit kell újratervezni, hanem a családoknak is át kell tekinteniük a lehetőségeiket. Pénzügyileg mindenkinek terveznie kell a jövőt. A mostani helyzet világosan rámutat, hogy a családoknak is tudatosan töreked­niük kell a megtakarításra, az államnak pedig ezt ösztönöznie kell. Hosszú távon a gondos tervezés teremti meg a családok pénzügyi biztonságát, ami javítja az emberek életminőségét, és ez kulcskérdés az ország válságállóságának szempontjából is. Akik pedig vitatják a pénzügyi tudatosság erősítésének jelentőségét, azok valójában nem érdekeltek abban, hogy a magyar társadalmat pénzügyileg erős egyének, stabil anyagi helyzetű családok alkossák.

– Visszakanyarodva az általános gazdasági adatokra: komoly vita, mi több, már-már számháború alakult ki arról, mekkora lesz a magyar gazdaság visszaesése idén, illetve lesz-e egyáltalán zsugorodás. Mit gondol erről a vitáról és mi az ön meglátása?

– Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy az Állami Számvevőszék nem ad gazdasági prognózisokat, mi tényeken alapuló ellenőrzések és elemzések alapján dolgozunk. Becslésekkel tehát nem foglalkozunk, ezért nem is vehetek részt a számháborúban. A személyes véleményemet úgy foglalhatom össze, hogy jelenleg egy háborgó folyón rohan a csónakunk, számos más csónakkal együtt. Ebben a helyzetben elsődlegesen arra kell figyelnünk, hogy ne boruljunk fel, ne csapódjunk neki egy éles sziklának, kiálló farönknek. Nem biztos, hogy célravezető, ha a rohanó csónakban ülve lefelé tekintünk, és azon dilemmázunk, hogy a zúgókon mennyit zuhanhatunk. Most – maradva a példánál – a precíz manőverezés a legfontosabb. Megjegyzem: a borúlátó becsléseknek gyakran önbeteljesítő hatásuk van, ráadásul felesleges pánikot, bizonytalanságot keltenek.

– Nagy vita zajlik arról is, hogy az Európai Unió milyen mértékben járul hozzá a válságkezeléshez. Az ÁSZ végzett számításokat ez ügyben?

– Az EU-s pénzek hatékony felhasználásához leginkább az járul hozzá, hogy a kormány az elmúlt években megelőlegezte a Magyarországnak járó források kifizetését, ezzel gyakorlatilag több ezer milliárdos puffert képzett a költségvetésben. Ezt egyébként az Állami Számvevőszék is javasolta, ugyanis több elemzésünk is felszínre hozta, hogy az uniós támogatások brüsszeli kifizetésének nehézkessége veszélyezteti a hatékony felhasználást. Az elmúlt években a magyar költségvetésből megelőlegezett pénzek idén és jövőre is számottevő bevételi forrást jelentenek, aminek védőhatása van a jelenlegi krízisben. Az idő tehát visszaigazolta a kormányzati döntés helyességét. Azt ugyanakkor le kell szögezni, hogy ezek nem új pénzek, hanem Magyarországnak járó fejlesztési források, amelyeket elhúzódva, ütemezetten fizet ki az Európai Bizottság.

– Az ÁSZ tevékenységét hogyan befolyásolja az egészségügyi veszélyhelyzet? A számvevőszéknél is mindennap használt kifejezés lett az otthoni munka, a maszk, a fertőtlenítés?

– Természetesen mindent megtettünk munkatársaink védelme érdekében, betartjuk az előírásokat. Ugyanakkor lehetőségként tekintünk a váratlan helyzetre, s átálltunk a digitális munkavégzésre. Teljes kapacitással dolgozunk, egymás után hozzuk nyilvánosságra a jelentéseket, elemzéseket, valamint erősítjük a tanácsadó tevékenységünket. Utóbbit mi sem bizonyítja jobban, mint az ÁSZ 2019-es szakmai tevékenységéről szóló tájékoztató, amelyet éppen szerdán nyújtottunk be az Országgyűlésnek. Ebben több konkrét felvetést is teszünk a közpénzügyek további fejlesztése érdekében.

Felvetések

Az Állami Számvevőszék 2019-ben is teljesítette a törvényekben előírt feladatait, s eredményesen és célszerűen gazdálkodott a rábízott közpénzekkel – áll az ÁSZ tavalyi tevékenységéről szóló tájékoztatóban, amelyet elektronikusan nyújtott be tegnap a szervezet elnöke az Országgyűlésnek. Mint a dokumentumból kiderült, tavaly az ÁSZ több mint 60 százalékkal, majdnem 1350-re növelte az ellenőrzött szervezetek számát. Az ÁSZ felvetéseket is megfogalmazott, ezek olyan területeket érintenek, mint például a digitalizáció az államigazgatásban, az állami beruházások szabályozási környezetének megerősítése, az állami vagyongazdálkodás fejlesztése, a tartalékképzés fontossága a központi költségvetésben, az önkormányzatok integritásának – vagyis korrupció elleni védettségének – fejlesztése és a teljesítménymérés elterjesztése a közszférában. A számvevőszék teljesen átállt a digitális ellenőrzésre, és a digitalizáción alapuló munkakörnyezetet alakított ki.