Márciusban nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma

A kialakult járványügyi veszélyhelyzet is hatással volt minden üzlettípus forgalmára.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 51 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 13 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az idei első negyedévben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 7,2 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 9,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,2 százalékkal nőtt a forgalom, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,0 százalékkal csökkent az értékesítés volumene.

ITM: Minden elemében tetten érhető a koronavírus-hatás a márciusi kiskereskedelmi adatokban

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatsorából tételesen kimutathatók a járvány és a veszélyhelyzeti intézkedések következményei: a többi között az élelmiszer és nem-élelmiszer kiskereskedelem, ezeken belül az egyes üzlettípusok forgalmának alakulásában, a csomagküldő kereskedelem kimagasló teljesítményében is. Bár a teljes kiskereskedelem forgalma tavalyhoz képest egy hónappal korábban túllépte az 1000 milliárd forintot, az április várhatóan komoly visszaesést, 2020 leggyengébb adatát hozhatja – állapította meg az MTI-hez szerdán eljuttatott kommentárjában az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Idén márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Azonban míg az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 12 százalék feletti mértékben bővült, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek forgalma gyakorlatilag stagnált.

Miközben békeidőben az összes forgalom kiegyenlítettebben oszlik meg az alágazatok között, márciusban annak mintegy felét az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, és csak alig több mint harmadát a nem élelmiszer-kiskereskedelem produkálta. Az élelmiszerforgalom növekedéséhez az otthoni munkavégzés és az oktatás digitális munkarendre való átállása is hozzájárult, mivel a kieső munkahelyi, iskolai és vendéglátóhelyi étkezést odahaza kellett pótolni – jegyezte meg az ITM.

A bolttípusok forgalmának alakulásán is meglátszik, hogy az emberek a napi fogyasztási cikkeket részesítették előnyben. A gyógyszertárakban, gyógyászatitermék- és illatszerüzletekben 38 százalékkal növekedtek az eladások, és 15 százalékkal az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, miközben drasztikus visszaesést szenvedtek el a textil-, ruházati és lábbeli- (-51 százalék) és a használtcikk-üzletek (-26 százalék), de a járványt megsínylette a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (-14 százalék), a bútor-, műszakicikk-üzletek forgalma is (-9 százalék) – idézte a KSH adatait közleményében az ITM.

A változások egyértelmű nyertese a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volt, a márciusi 82 milliárd forintos értékesítési volument tavaly egész évben csak a Black Friday és a karácsonyi vásárlások miatt főszezonnak számító november-december múlta felül. Az emelkedés különösen annak fényében jelentős, hogy a statisztika az online élelmiszerrendeléseket a nemélelmiszer-kiskereskedelembe sorolja.

A teljes kiskereskedelem forgalma az idei év harmadik hónapjában folyó áron 1045 milliárd forint volt. Az első negyedévben a megelőző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva 7,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma.

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta: „Mivel addigra lecsengtek a készletfelhalmozások, pánikvásárlások, viszont végig és az országban mindenütt érvényben voltak a kijárási korlátozások, az év legnehezebb hónapja az április lehetett a kiskereskedelmi vállalkozások számára. Az online pénztárgépek adatai jelentős visszaesést mutatnak, abban bízunk, hogy májustól a veszélyhelyzeti intézkedések fokozatos enyhítésével, az elhalasztott vásárlások pótlásával megkezdődik a válságból való kilábalás. A szektor cégei alaposan kiérdemelték a vásárlók bizalmát és támogatását, hiszen a legnagyobb kihívást jelentő időszakban is komoly fennakadások és tartós készlethiány nélkül gondoskodtak a magyar családok biztonságos ellátásáról.”