Csak nagy cégek a célkeresztben

Több tíz milliárd forint is származhat jövőre a kata szabályainak átalakításából. Az összeget azok a nagy cégek róják majd le, amelyek ma színlelt szerződéssel, a kisadózó vállalkozások tételes adójának visszaélésszerű alkalmazásával foglalkoztatják embereiket – erről beszélt a Magyar Nemzetnek az adóügyi államtitkár, bemutatva a kormányzat módosító javaslatát. Izer Norbert szerint a változtatások a legtöbb katást nem érintik, de érdemben tisztíthatják a piaci viszonyokat.

Az unión belül szigorúbbak lesznek a minimumadó szabályai, mint a világ többi részén Izer Norbert szerint Fotó: Bach Máté

– A kormány csütörtökön benyújtotta a parlament szakbizottságának a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata szabályainak átalakításáról szóló javaslatát. Szigorításról van szó?

– A kata mértéke nem változik, az adónem továbbra is az Európai Unió egyik legegyszerűbb és legkevesebb terhet jelentő közteherviselési lehetősége marad. A három fő pontból álló módosítási javaslat egyetlen cél érdekében született meg, azért, hogy kizárjuk a visszaélés lehetőségét. Szigorításról tehát nincs szó.

– Mely szereplők és hogyan éltek vissza a fő szabályként havonta ötvenezer forint befizetését elváró adónem nyújtotta lehetőségekkel?

– A kérdés megválaszolását a statisztikai adatok mellett szakmai, érdekvédelmi tapasztalatok is segítik. Egyrészt igen árulkodó, hogy míg az adónem első évében, 2013-ban a katát választók csupán három százaléka volt korábban foglalkoztatott, addig 2019 végére az akkori 377 ezer katás közül majdnem 150 ezer alkalmazottként, legtöbbször munkaviszonyban dolgozott a vállalkozás megkezdése előtt. A tapasztalatok emellett azt mutatják, hogy a nagyobb cégek éltek vissza a katával: tömegesen hoztak létre színlelt szerződéseket. Ebből egyébként az is következik, hogy a szabályváltoztatás a katát rendeltetése szerint használó taxisokat, fodrászokat, szerelőket és más tevékenységet űzőket nem érinti, több mint háromszázezer vállalkozásnak nem kell a módosításokkal foglalkoznia. A változtatások csak a visszaélés-szerűen viselkedő nagyobb cégeket érintik.

– És bizonyára a velük szerződéses kapcsolatban álló katásokat is.

– Nem egészen, és talán mégis. A probléma röviden összefoglalva abban áll, hogy bizonyos cégek a munkaerőt nem munkaviszony keretei között alkalmazzák, hanem katás vállalkozóként. Vagyis nem fizetik meg a munkaviszonyt terhelő közterheket, a szociális hozzájárulási adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat, ezért a dolgozóknak jelentősen kevesebb nyugdíjuk lesz és munkajogi védelem sem illeti meg őket. A legfontosabb módosítás ezt a helyzetet szünteti meg azzal, hogy bizonyos helyzetekre extra befizetést ír elő. Ha a katás vállalkozó és egyik üzleti partnere között az ügyletek értéke egy éven belül meghaladja a hárommillió forintot, akkor a hárommillió forint feletti rész után negyvenszázalékos adót kell leróni. Fontos, hogy a pluszadót az üzletfélnek, azaz a nagy cégnek kell befizetnie. Ezzel nem éri majd meg a bújtatott foglalkoztatás. A szabály alól egyetlen kivétel lesz: ha a kisadózó üzletfele külföldi vállalkozás. Csak ilyenkor kell majd a katásnak magának lerónia a negyvenszázalékos terhet.

„Ez az EU-ban az egyik legversenyképesebb adónem”
Fotó: Bach Máté

– Akadnak olyan vállalkozások, amelyeknek csak néhány, nagyobb díjat fizető ügyfelük van. Az ő helyzetük hogyan változik?

– Valóban, a hárommilliós új szabály érint majd olyan szereplőket, akik talán csak egy-két helyre számláznak nagy összeget, és nyilvánvalóan nem munkaviszonyt leplez a szerződésük. Ezek a gazdasági résztvevők teljesen más helyzetben vannak, és teljesen más kockázatot viselnek, mint a megannyi ügyféllel kapcsolatban lévő kisebb vállalkozások, ezért adóügyi helyzetük is más kell hogy legyen. Más is lesz. A nagy értékű, évi hárommillió forintot meghaladó üzleti kapcsolatok adózása megváltozik, sávossá válik, az adórendszer így igazságosabb lesz. A sok kis összegű megbízásra továbbra is a havi ötvenezer forintos adót kell alkalmazni, a kevés nagy értékűnél viszont a hárommillió feletti részre életbe lép a negyvenszázalékos kulcs.

– Három pontot említett. Milyen változtatásokat terveznek még?

– A kormány javaslata érinti az úgynevezett kapcsolt vállalkozásokat. Jelenleg több nagyobb cég úgy spórol a közterheken, hogy a tulajdonosok katás vállalkozáson keresztül veszik ki a pénzt. A 15 százalékos személyi jövedelemadó helyett csupán a kisvállalkozásoknak szóló csekély közterhet róják le. Erre a jövőben nem lesz lehetőség, ahogy arra sem, hogy egy magánszemély több katás vállalkozásban is részt vegyen. Manapság előfordul, hogy valaki katás egyéni vállalkozó, közben beltag egy katás betéti társaságban és kültag két másikban. A módosítás után az adóhivatal vizsgálni fogja, hogy az adott vállalkozó a nyilvántartásában szerepel-e már kisadózóként, és ha igen, az új bejelentést visszautasítja.

– Milyen eredményt remélnek a módosítástól?

– Elsősorban azt, hogy eltűnik a tömeges bújtatott munkavégzés, és munkaviszonyban foglalkoztatják majd azokat az embereket, akik ma színlelt vállalkozási szerződéssel keresik a kenyerüket. A kata visszaélésszerű alkalmazásának megszűnése nyilván kedvezően hathat a költségvetésre, hiszen a nagy cégek remélhetően rendesen megfizetik majd az adókat, a járulékokat. A ma a szabályokat visszaélés-szerűen alkalmazó vállalkozásoktól több tíz mil­liárd forint bevétel érkezhet jövőre. A lényeg azonban nem ez, hanem az, hogy a munkavállalókat megfelelően bejelentik és járulékot fizetnek utánuk, így az érintettek magasabb nyugdíjra szereznek jogot és nagyobb védelemben dolgozhatnak a mindennapokban. Harmadrészről megszűnik a torz versenyhelyzet, hogy egyes szereplők jóval olcsóbban dolgoznak azoknál, akik betartják a szabályokat. Összegzésként azt mondhatom: a katára különösen most, a gazdaság újraindításának idején nagy szükség van, hiszen ez az EU-ban az egyik legversenyképesebb adónem. De a visszaéléseket fel kell számolni. A jogkövető magatartás maradéktalan helyreállításáról, embereik bejelentéséről egyébként a következő hónapokban maguk az érintett nagyvállalatok is gondoskodhatnak. Az új szabályok – ha a törvényhozás megszavazza – 2021. ja­nuár elsején lépnek életbe.