időjárás 15°C Eliza, Eszter 2022. május 24.
logo

Élen jár a magyar kutatóműhely

Bendarzsevszkij Anton
2020.06.19. 13:00
Élen jár a magyar kutatóműhely

Első helyezést ért el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának felhőrobotika-csapata az Egyesült Államokban szervezett nívós versenyen. Az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet által szervezett Agilis robotika ipari alkalmazásokhoz nevű verseny június elején zárult, és a BME HSN Lab kutatócsoportjához tartozó csapat négy tagja – Vidács Attila, Bojtos László, Pető József és Mátyás Gergely – az első helyezés mellett a tízezer dolláros fődíjat is hazahozhatta. A HSN Lab vezetőjével, Vida Rollanddal (képünkön) beszélgettünk a kutatóműhely munkájáról és eredményeiről.

– Az elmúlt napokban hangzatos szalagcímek jelentek meg a magyar sajtóban: „a BME lenyomta a NASA csapatát a robotversenyen”. Hogy is volt ez pontosan?

– Ez egy nyilvános, nemzetközi felhőrobotika-verseny, amit az amerikai szabványügyi hivatal hirdetett meg. Az egyik döntős csapat – amelyik tavaly és tavalyelőtt nyert, idén viszont a második helyre szorult – a Team Si­rius név alatt a Denbar Robotics csapata volt, mely Dan Barry, a NASA korábbi asztronautájának cége. Mi ezt kiemeltük, beleírtuk a BME honlapjára kitett hírbe, mert úgy gondoltuk, hogy egy verseny színvonalát az is jelzi, hogy kik vannak még a mezőnyben. De tisztázzuk: nem a NASA hivatalos csapatáról van szó.

– Mi volt a feladat a megmérettetésen?

– A versenyen ipari környezetben működő üzemi robotokat kellett modellezni. Képzeljünk el egy gyártósort, amelyen robotok dolgoznak, és gyártószalagon jönnek a különböző alkatrészek. Ebben a környezetben olyan váratlan feladatokat kellett a csapatoknak kezelniük, modellezniük, mint pél­dául egy szenzor meghibásodása, egy alkatrész véletlen elejtése egy robotkarral, vagy egy személy megjelenése a robotok között. A gyártósort szimulátorkörnyezetben modellezték egy speciális szoftverrel. Több feladat volt, amire minél gyorsabban, minél hatékonyabban kellett reagálni. Megadták például, hogy milyen szenzorokat lehet használni, és az is számított, hogy milyen költséggel oldjuk meg az adott feladatot – ha a robotra ugyanis több szenzor kerül, az megnöveli az árát is.

– Ezeket a feladatokat a csapatok a gyakorlatba is ilyen könnyen át tudnák ültetni a szoftveres környezetből? Mi a versenyszámok gyakorlati jelentősége?

– Az ipar 4.0, a negyedik ipari forradalom most nagyon felkapott, a célja a gyártósorok minél erőteljesebb robotizálása és automatizálása. Az ötödik generációs mobiltechnológia, az 5G is nagyon hangsúlyos ezen a területen, hiszen a robotok és a szenzorok a környezetükben ezzel kommunikálnak. Ez szintén a kutatómunkánk egyik területe. Van több európai uniós projekt is, amelyben mi is részt veszünk – például az 5G smart manufacturing (5G okosgyártás). A korábbi gyártósorokat egyébként egy adott feladat ellátására fixen telepítették, mindent bevezetékeztek, emiatt nagyon megbízhatóan működnek, működtek. Az 5G-vel sokkal dinamikusabb, változó környezetet lehet teremteni, amelyben állandóan mozgásban vannak az autonóm, mobil segédrobotok; a feladatokat menet közben át lehet írni, a robotokat át lehet helyezni.

Minden új technológiának van felfutása, amelyet felfokozott elvárások jellemeznek

– A csapat, amely az első helyen végzett az amerikai versenyen, a BME-n működő HSN Labhoz tartozik. A felhőrobotika csak egy részterülete a kutatásaiknak. Mivel foglalkoznak pontosan?

– A High Speed Networking Laboratories (nagy sebességű hálózatok laboratóriumai) már lassan harminc éve működik, 1992-ben alakultunk. Az Erics­son hosszú távú stratégiai partnereként dolgozunk. A svéd telekommunikációs vállalatnak van néhány egyetemi együttműködése világszerte, de a magyarországi HSN Labor az egyik legnagyobb ilyen jellegű központ. Az Ericsson konkrét projektekre kér fel minket minden évben, anyagi támogatással. A kutatóink utána lehetőséget kapnak arra, hogy elhelyezkedjenek a svéd vállalatnál – az Ericsson budapesti kutatócsapatának nagyon nagy része nálunk végzett. Szerénység nélkül mondhatjuk azt, hogy az ipar és az egyetemek közötti együttműködés egyik zászlóshajója a HSN Lab, országos sikerprojekt. Ez az együttműködés szabja meg egy kicsit nekünk is az irányt – 5G, Internet of Things (IoT), felhő, hálózati kommunikáció, virtualizáció, mesterséges intelligencia, robotika, okosváros – ezek a fő irányok.

– E területek közül melyik az, amelyikben a HSN Lab kifejezetten jól teljesít és nagy robbanás előtt áll?

– A világ legismertebb technoló­giai elemző-tanácsadó vállalata, a Gartner minden évben kiad egy grafikont arról, hogy a különböző technológiák az életciklusuk mely fázisában tartanak és milyenek a kilátások. Érdekes, hogy gyakorlatilag mind ugyanazt az utat járják be, nagyrészt csak az időskála változik. Minden új technológiának van egy nagy felfutása, amelyet felfokozott elvárások jellemeznek. Utána felér a csúcsra, jön a kiábrándulási fázis, kiderül, hogy mégsem fogja megváltani a világot, ahogyan azt remélték tőle, vagy megjelent egy másik, jobb megoldás. Ekkor csökken a lelkesedés, ám a technológia végül stabilizálódik, megbízhatóvá válik, és jó esetben mégis elterjed a világban, még ha nem is olyan mértékben, mint ahogy kezdetben várták. Az imént felsorolt technológiák jelenleg mind felfutó ágban vannak, bár akad köztük olyan is, amelyik talán már túl van a csúcson és kezdenek belőle kiábrándulni. De ez nem jelenti azt, hogy hosszú távon mégsem fog elterjedni.

– Miből kezdenek kiábrándulni?

– Az okosváros tipikusan ilyen. A kezdeti optimizmus után kiderült, hogy nem is olyan egyszerű okosvárosokat építeni, ráadásul rengeteg pénzbe kerülnek. Persze ettől még van benne potenciál, és nemzetközi szinten is a körforgásban vagyunk. Az idei egyik nemzetközi okosváros-konferenciának például én vagyok a fő szervezője, elnöke. Ám kétségtelenül a hálózati területen van a legnagyobb tapasztalatunk, legyen az vezetékes vagy rádiós kommunikáció. Nagyon nagy potenciál van most a mesterséges intelligenciában, de a kutatóműhelyünkben ez még felfutóban van. Erősek vagyunk ugyanakkor az IoT- és a felhőtechnológiákban is.