Élen jár a magyar kutatóműhely

Első helyezést ért el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának felhőrobotika-csapata az Egyesült Államokban szervezett nívós versenyen. Az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet által szervezett Agilis robotika ipari alkalmazásokhoz nevű verseny június elején zárult, és a BME HSN Lab kutatócsoportjához tartozó csapat négy tagja – Vidács Attila, Bojtos László, Pető József és Mátyás Gergely – az első helyezés mellett a tízezer dolláros fődíjat is hazahozhatta. A HSN Lab vezetőjével, Vida Rollanddal (képünkön) beszélgettünk a kutatóműhely munkájáról és eredményeiről.

Minden új technológiának van felfutása, amelyet felfokozott elvárások jellemeznek

Minden új technológiának van felfutása, amelyet felfokozott elvárások jellemeznek

– A csapat, amely az első helyen végzett az amerikai versenyen, a BME-n működő HSN Labhoz tartozik. A felhőrobotika csak egy részterülete a kutatásaiknak. Mivel foglalkoznak pontosan?

– A High Speed Networking Laboratories (nagy sebességű hálózatok laboratóriumai) már lassan harminc éve működik, 1992-ben alakultunk. Az Erics­son hosszú távú stratégiai partnereként dolgozunk. A svéd telekommunikációs vállalatnak van néhány egyetemi együttműködése világszerte, de a magyarországi HSN Labor az egyik legnagyobb ilyen jellegű központ. Az Ericsson konkrét projektekre kér fel minket minden évben, anyagi támogatással. A kutatóink utána lehetőséget kapnak arra, hogy elhelyezkedjenek a svéd vállalatnál – az Ericsson budapesti kutatócsapatának nagyon nagy része nálunk végzett. Szerénység nélkül mondhatjuk azt, hogy az ipar és az egyetemek közötti együttműködés egyik zászlóshajója a HSN Lab, országos sikerprojekt. Ez az együttműködés szabja meg egy kicsit nekünk is az irányt – 5G, Internet of Things (IoT), felhő, hálózati kommunikáció, virtualizáció, mesterséges intelligencia, robotika, okosváros – ezek a fő irányok.

– E területek közül melyik az, amelyikben a HSN Lab kifejezetten jól teljesít és nagy robbanás előtt áll?

– A világ legismertebb technoló­giai elemző-tanácsadó vállalata, a Gartner minden évben kiad egy grafikont arról, hogy a különböző technológiák az életciklusuk mely fázisában tartanak és milyenek a kilátások. Érdekes, hogy gyakorlatilag mind ugyanazt az utat járják be, nagyrészt csak az időskála változik. Minden új technológiának van egy nagy felfutása, amelyet felfokozott elvárások jellemeznek. Utána felér a csúcsra, jön a kiábrándulási fázis, kiderül, hogy mégsem fogja megváltani a világot, ahogyan azt remélték tőle, vagy megjelent egy másik, jobb megoldás. Ekkor csökken a lelkesedés, ám a technológia végül stabilizálódik, megbízhatóvá válik, és jó esetben mégis elterjed a világban, még ha nem is olyan mértékben, mint ahogy kezdetben várták. Az imént felsorolt technológiák jelenleg mind felfutó ágban vannak, bár akad köztük olyan is, amelyik talán már túl van a csúcson és kezdenek belőle kiábrándulni. De ez nem jelenti azt, hogy hosszú távon mégsem fog elterjedni.

– Miből kezdenek kiábrándulni?

– Az okosváros tipikusan ilyen. A kezdeti optimizmus után kiderült, hogy nem is olyan egyszerű okosvárosokat építeni, ráadásul rengeteg pénzbe kerülnek. Persze ettől még van benne potenciál, és nemzetközi szinten is a körforgásban vagyunk. Az idei egyik nemzetközi okosváros-konferenciának például én vagyok a fő szervezője, elnöke. Ám kétségtelenül a hálózati területen van a legnagyobb tapasztalatunk, legyen az vezetékes vagy rádiós kommunikáció. Nagyon nagy potenciál van most a mesterséges intelligenciában, de a kutatóműhelyünkben ez még felfutóban van. Erősek vagyunk ugyanakkor az IoT- és a felhőtechnológiákban is.