Erősebb fogyasztóvédelem a magyar családokért

Igazodva a vásárlói szokások változásaihoz, illetve a vírusválság idején tapasztaltakhoz, új korszakot nyitó szabályozási lépésekkel erősíti meg a magyar fogyasztók védelmét az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Palkovics László miniszter a Magyar Nemzetnek kifejtette: elsősorban a vásárlók tudatossága késztetheti gördülékenyebb panaszkezelésre a kereskedőket, ezért ennek támogatásával a szaktárca igyekszik gátat szabni a visszaéléseknek és elejét venni a gyakran csak tájékozatlanságból fakadó mulasztásoknak. A tárcavezető nyomatékosította, hogy ideje megszüntetni a magyar fogyasztók hátrányos megkülönböztetését a nyugat-európai gyakorlathoz képest, legyen szó a termékek minőségéről vagy a jótállási idejükről.

Fotó: Teknős Miklós

– A jogszabály-módosítás milyen változásokat hoz a hatóság munkájában, milyen hatáskört, jogosultságot kapnak a fogyasztóvédők? Hogyan mutatkozik ez meg a gyakorlatban?

– Az ellenőrök gyakran ütköztek falakba a munkájuk végzésekor pusztán azért, mert a felhatalmazásuk mindössze arra terjedt ki, hogy a végfogyasztóval közvetlen kapcsolatban álló kereskedő tevékenységét vizsgálhassák. A boltokba tehát bemehettek, onnan mintát vehettek, de már a következő láncszem esetében, a nagykereskedőnél nem tudták ugyanezt megtenni, és jogsértés esetén nem tudtak ellene fellépni. Így például egy kirívóan olcsó, akciós áron meghirdetett televízióból hiába volt mindössze egyetlen darab az üzletben, a vállalkozás nyugodtan mondhatta, hogy a partnerétől bármikor képes nagyobb tételt is lehívni, és ezt az állítást a hatóság semmilyen módon nem ellenőrizhette. A módosítással az ellátási láncot akár teljes hosszában, a jelenlegi egy helyett öt szinten, a nagykereskedőn túl a raktáron és importőrön át egészen a gyártóig befoghatják a szakemberek. Az erősebb hatóság hatékonyabban védheti nemcsak a vásárlókat, hanem a tisztességes, jogkövető vállalkozásokat is – ha az ellenőr beléphet a raktárba, ott is jogosulttá válik a térítésmentes mintavételre.

– Mi a helyzet azokkal a tisztességtelen gyakorlatot folytató weboldalakkal, amelyek mögött nincs komoly kereskedelmi háttér vagy vállalati logisztika, hanem például magánszemélyként működtetik, nincs bejegyzett fizikai telephelyük, esetleg a székhelyük egyben a lakhelyük is?

– A jogszabály-módosítással előzetes ügyészségi jóváhagyás és egyéb garanciális szabályok rögzítése mellett azt is lehetővé kívánjuk tenni, hogy az ellenőrök a fogyasztók széles körének anyagi sérelme esetén akár magánlakásban is végezhessenek ellenőrzést, ha az mondjuk egy webáruház székhelyeként szolgál. Mivel a javaslattal kapcsolatban a parlamenti vita során tartalmi kifogás nem fogalmazódott meg, bízom az Országgyűlés támogatásában. A törvényjavaslat elfogadása esetén a hatóság a módosításban foglalt új jogosítványaival már idén ősztől élhet.

– Változnak a jótállás-szavatosság előírásai, az ezzel kapcsolatos rendelet már megjelent a Magyar Közlönyben. Mit érdemes tudni a változásokról?

– A köznyelvben leginkább garanciaként emlegetett jótállás-szavatosság az a terület, amellyel a legtöbben és a leggyakrabban azonosítják a fogyasztóvédelmet. A kérdéskört 2003 óta hatályban lévő előírások szabályozzák, amiket időszerű volt megújítani. Annál is inkább, mivel a tematikus ellenőrzések szerint e téren az elmúlt öt évben a vállalkozások csaknem felét marasztalták el kisebb-nagyobb jogsértésekben, míg a hatósághoz beérkező panaszok és a békéltető testületek által kezelt ügyek – évente összesen 40-45 ezer – mintegy negyven százaléka a szavatosság és a jótállás témakörét érinti. Mostanáig Magyarországon a kereskedők a kötelező egy éven felül jellemzően nem vállaltak jótállást további évekre. A nemzetközi kitekintésből azt látjuk, hogy miközben a kötelező jótállásra vonatkozó szabályozás az uniós tagállamok közül hazánkon kívül csak Szlovéniá­ban létezik, külföldön alapesetben önként megadják a két év jótállást a forgalmazók. Világos tehát a feladat: véget kell vetnünk a magyar fogyasztók hátrányos megkülönböztetésének. Ezért döntöttünk úgy, hogy a jelenlegi egy év helyett a termékek árához igazodó sávos, azaz egy-, két-, hároméves jótállási időtartamokat vezetünk be. 2021-től a százezer forintnál drágább árucikkekre két-, a 250 ezer forint feletti árkategóriájú termékekre hároméves jótállási időt kell alkalmazni. Ezenfelül pontos határidőket vezetünk be a javítási időre és a termék kicserélésére, alaposabb tájékoztatási kötelezettséget írunk elő a szervizben lévő termékek kijavításáról, annak várható idejéről. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a fogyasztók papíralapú helyett elektronikus jótállási jegyet kapjanak e-mailben vagy applikációban. Kiegészítjük a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek körét is, többek között a tízezer forint feletti értékű nyílászárókkal, a riasztóberendezésekkel, a napelemes rendszerekkel, a drónokkal.

Palkovics László: Ideje megszüntetni a magyar fogyasztók hátrányos megkülönböztetését
Fotó: Teknős Miklós

– Úgy tűnik, hogy a módosítások hosszabb távon a zöldszemlélet térnyerését is elősegítik.

– Így van, a sávos szabályozás a fenntarthatósági szempontok fokozottabb érvényesülésének irányába hathat akár már a gyártás, sőt a tervezési módszertan kialakítása során. Miközben a járműipar akár három évtizeden át biztonságosan működő fékeket képes előállítani, a háztartások gyakran már egyetlen esztendő után cserélni kénytelenek a tönkrement vízforralót vagy hajszárítót. E mindennapos elektronikus eszközök jelentős része a kialakítása miatt szinte nem is javítható, így rövid időn belül hulladékká válik. A változtatás arra ösztönözheti a gyártókat, hogy hosszabb élettartamú, tartósabb termékeket állítsanak elő. A rendeleti szintű szabálymódosításokat az elégséges felkészülési idő biztosítása érdekében a jövő év elejétől kell alkalmazni.

– Az Európai Unióban is kiemelt témaként szerepel a kettős minőség kérdése. A fogyasztóvédelemért felelős tárca hogyan vesz részt a magyar embereket is súlyosan érintő témakör alakításában? Vannak-e újabb hatósági tapasztalatok a kettős minőség kérdésében?

– Magyarországnak és a magyar kormánynak elfogadhatatlan bármilyen különbségtétel egy adott termék minőségében aszerint, hogy azt melyik országban árulják. Az elsők között jeleztük Brüsszelnek a kettős minőség problémáját: azt, hogy egyes termékeket azonos márkanéven és egyforma vagy nagyon hasonló csomagolásban, de sokszor jelentősen eltérő minőségben kínálnak, mondjuk akár Bécsben és Budapesten is. A kérdéssel az Európai Unió részben a magyar figyelemfelhívás alapján kezdett el foglalkozni, már megjelent a kapcsolódó irányelv, ősszel tervezzük megkezdeni a hazai szabályozás megalkotását. A kettős minőség tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül majd, így azt 2022 májusától a fogyasztóvédelmi hatóság hatósági eljárás részeként szankcionálhatja.

Az innovációs tárca az uniós előírásoktól függetlenül is kiemelten foglalkozik az élelmiszernek nem minősülő termékek kettős minőségének kiszűrésével. Az akkreditált laboratóriumunkban háztartási-vegyipari és kozmetikai-tisztálkodási termékek célzott összehasonlító vizsgálatát végezzük mintegy 150-féle árucikknél, fele-fele részben hazai és külföldi forrásból. A magyarországi minták már a laboratóriumban vannak, a külföldi minták megvásárlását el kellett halasztanunk, mivel a járványhelyzet ellehetetlenítette a kiküldetéseket. A határok megnyitása, a kötelező karantén eltörlése után folytatjuk a beszerzéseket, de a köztes időszakban zajlott az online mintavétel.

– Vélhetően a nyáron sem vonul szabadságra a hatóság, mi következik az ellenőrzési menetrendben?

– Már megkezdődtek a nyári ellenőrzések, az online kereskedelmet továbbra is rendszeresen figyeljük. Kiemelten kezeljük a gyermekek védelmét, a nyáron lezárulhat a játékok hónapok óta tartó termékbiztonsági vizsgálata. Mivel sok helyen már kinyitottak, megkezdődött a kalandparkok hagyományosnak mondható ellenőrzése, augusztusban pedig a telefonos ügyfélszolgálatok várakoztató gyakorlatának ellenőrzéseiről érkezhet meg az eredmény. Folyamatos hatósági jelenléttel védjük a magyar családokat, arra bátorítva mindenkit, hogy merjünk panaszkodni! Senkinek nem kell, nem szabad beletörődnie abba, ha első vagy akár sokadik nekifutásra nem ér célt a kereskedőnél. A kormányhivataloknál, a megújult békéltető testületeknél vagy határon átnyúló ügyekben a minisztériumban működő Európai Fogyasztói Központban hasznos szövetségeseket találhatunk, ha vissza szeretnénk kapni a pénzünket vagy nem jutunk dűlőre egy elromlott termék kicserélése miatt. A vásárlói tudatosság elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalkozások belássák, hosszabb távon ők maguk is jobban járnak, ha rugalmasan, fogyasztóbarát módon kezelik a panaszokat.