Az IfW (Institut für Weltwirtschaft) elemzése abból indul ki, hogy számos kutatóintézet tanulmánya szerint az elektromos autók károsanyag-kibocsátása már a jelenlegi energiamix mellett valóban kisebb ugyan a belső égésű motorokénál, ez a kalkuláció azonban figyelmen kívül hagyja az elektromos áram iránt az elektromos mobilitásra való átállással megnövekedő igényt. A megnövekedett áramkeresletet ugyanis a meglévő energiamixszel lehet csak kielégíteni ahelyett, hogy a megújuló energiaforrásokat a fosszilis energiaforrások kiváltására használnák fel.
A villanyautókra való átállás megnövekedett áramigényét figyelembe véve viszont az aktuális energiamix mellett az elektromos autózás 73 százalékkal több károsanyag-kibocsátással jár, mint a legmodernebb dízelmotoroké – állapítja meg a kutatóintézet.
A Fraunhofer-Institut für System- und Innovationsforschung és a Heidelberger Institut für Energie und Umweltforschung kutatóintézetek tanulmányai szerint a jelenlegi energiamix mellett az elektromos autózás károsanyag-kibocsátása 15-30 százalékkal kedvezőbb a belső égésű motorokénál, a Joanneum Research kutatóintézetnek az ADAC autóklub megbízásából készített tanulmánya szerint pedig nagyjából megegyezik.
Németországban a közlekedés felelős a károsanyag-emisszió 20 százalékáért, ami az energiatermelés és a feldolgozóipar után a harmadik legnagyobb kibocsátási forrás.
Csak a személygépkocsik futásteljesítménye 630 milliárd kilométer volt 2018-ban Németországban a szövetségi gépjármű-felügyelet (Kraftfahrt-Bundesamt) nyilvántartása szerint. Az elektromos autók 100 kilométerenkénti átlagosan 15 kilowattórás energiafelhasználásával számolva a teljes átállás 95 terawattórás áramigényt teremtene, ami az 515 terawattórás nettó németországi áramtermelés 18 százalékának felel meg. Ehhez hozzá kell adni még az elektromos autók előállításának a hagyományos autóknál magasabb energiaigényét is.
Az elektromos autók átlagos károsanyag-kibocsátásának számításakor az IfW azzal a feltételezéssel élt, hogy a megújítható energiaforrások kiépítése a jelenlegi ütemben halad tovább. A zéróemissziós atomenergia szerepét pedig figyelmen kívül hagyták az áramtermelésben, mivel az 2022-ben kikerül az energiamixből.