23°C Ulrik 2022. július 4. 
– Megszűnt a veszélyhelyzet, véget ért idehaza a járvány első hulláma. A március óta eltelt időszak történései több különböző mutatóval, mérőszámmal is leírhatók, ilyen például a kiadások összesítése. Mennyit költött az állam eddig a vírus elleni védekezésre?
– Hamar egyértelművé vált, hogy az anyagi erőforrásokat két területre kell összpontosítanunk. Mindennél fontosabb az emberéletek megóvása, így az egészségügyi jellegű kiadások fedezésére a kormány kialakította a járvány elleni védekezési alapot. Gondolni kellett ugyanakkor a gazdaság, a munkahelyek megóvására is, ami szintén komoly összegeket igényelt, ezért jött létre a gazdaságvédelmi alap. A járvány elleni védekezési alapba 633 milliárd forintot irányítottunk, ebből eddig 480 milliárdot használtunk fel. Az alapból fedeztünk minden egészségügyi beszerzést, így például a maszkok, a védőfelszerelések és a lélegeztetőgépek megvásárlását, de egyebek mellett a kiskunhalasi járványkórház felépítésének költségeit is. A gazdaságvédelmi alap 923 milliárd forintjából eddig 904 milliárdot használtunk fel, egyik részét a munkahelyek megóvására, másik részét új beruházások támogatására fordítottuk. Hozzáteszem: ezek csupán a legszűkebb értelemben vett védekezési kiadások, az összegben nincs benne például az ideiglenes adó- és járulékkedvezmények, -mentességek költsége vagy éppen a hitelmoratórium hatása. Csak az utóbbi 2000 milliárd forintot hagy azoknál az adósoknál, akik úgy döntöttek, hogy nem fizetik idén hitelüket. Összességében 9000 milliárd forintot, a bruttó hazai termék, a GDP húsz százalékát fordítjuk a válság egészségügyi és gazdasági hatásainak kezelésére.
– A baloldali vélemények szerint ez így is kevés.
– Bírálatok érkeznek a baloldal részéről és külföldről is, de azt nehéz vitatniuk, hogy Magyarország egyike azon országoknak, amelyek a legeredményesebben védekeztek a járvány ellen. A kritikusoknak talán érdekes információ lehet, hogy Európában csak Németország és Csehország költött arányaiban annyit védekezésre, mint hazánk. Mindenhol másutt csekélyebb pénzügyi erőt fordítottak, fordíthattak a teendőkre. Azt hiszem, árulkodó az összevetés.
– Szakértők szerint ősszel jöhet – ha jön egyáltalán – a vírus második hulláma. Milyen tartalékokkal készülnek egy esetleges újabb járványidőszakra?
– A jövő évi költségvetésben is elkülönítettünk két alapot. A gazdaságvédelmi 2500 milliárd forintos lesz. Ebből a tételből folytatjuk az idén megkezdett programokat, és olyan beruházásokat – sok más mellett útfelújításokat – finanszírozunk majd, amelyek munkahelyeket teremtenek, megrendelést garantálnak a hazai cégeknek. A 2021-es egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap 3000 milliárd forintot tartalmaz. Az összeg nemcsak a szükséges egészségügyi készletek és gépek beszerzésének költségeit fedezheti, hanem – az ágazat dolgozóinak béremelése mellett – különféle egészségügyi beruházások ráfordításait is. A tervünk ugyanis az, hogy megszüntetjük Magyarország kiszolgáltatottságát, ehhez pedig az kell, hogy a legfontosabb eszközöket, készülékeket a jövőben a hazai gyártók is kellő mennyiségben előállíthassák.
– Ön éppen a válság kirobbanása előtt foglalkozott részleteiben is a folyton újratermelődő kórházi adósságok ügyével, hiszen több tucat olyan céggel tárgyalt, amely nem kapta meg időben valamely egészségügyi intézménytől a leszállított áru ellenértékét. Hogyan lehet elejét venni annak, hogy állandóan adósságot halmozzanak fel a kórházak?
– Nyilvánvaló, hogy az eddigi helyzet nem tartható fenn. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy a kórházak adósságát az állam átvállalta, akár még meg is emelte az egészségügyi intézmények rendelkezésére álló összeget, ám a probléma nem szűnt meg: évről évre újabb több tíz milliárdos adósság keletkezett. Eljött az idő arra, hogy átalakítsuk a struktúrát, ennek mikéntjét a belügyminiszter és az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője dolgozza ki. A kérdéshez azonban annyit hozzá kell tennem, hogy a kórházi adósságok rendszeres kialakulása alapvetően torzította az egészségügyi beszállítók piacát. Kiszorultak például olyan kisebb magyar vállalkozások, amelyek nem tudtak hosszú hónapokat várni a pénzükre. Terveink között szerepel az egészségügyi beruházások támogatása, ami ezen a helyzeten is változtathat. A beszállítókkal folytatott év eleji tárgyalásainkon közel negyven olyan vállalkozással kerültünk kapcsolatba, amelyek most bővítik kapacitásukat vagy éppen új szereplőként jelennek meg a jövőben.
– Maradjunk is a jövőnél, pontosabban a jövő évnél: 2021-ben kezdi meg a kormány a 13. havi nyugdíj visszaállítását. Ismertetné ennek folyamatát?
– A 13. havi nyugdíj visszaépítése négy lépcsőben történik. Jövő februárban negyedhavi nyugdíjat kapnak a jogosultak, 2022 februárjában félhavi, majd 2023 elején háromnegyed havi juttatással számolhatnak az érintettek, 2024 februárjában és minden további évben pedig a teljes összeget vehetik kézhez 13. havi nyugdíjként. A jövő évi első részlet összességében 77 milliárd forintot jelent majd. Szeretném megjegyezni azt is, hogy számításaink szerint 2021-ben – csökkenő államadósság és három százalék alatti hiány mellett – 4,8 százalék lesz a gazdasági növekedés, ami azt is jelenti, hogy az állam nyugdíjprémiumot folyósíthat. Erre a célra 53 milliárd forintot különítettünk el a költségvetésben. Jövőre tehát jelentős támogatást kaphatnak a nyugdíjasok.
– Idén számíthatnak az idősek az év végén valamilyen extra juttatásra?
– A kérdésre korai lenne válaszolni, még csak júniust írunk, ebből a szempontból pedig a szeptemberi, októberi adatok számítanak lényegesnek. Azt ugyanakkor rögzítenem kell, hogy számításaink szerint idén zsugorodni fog a magyar gazdaság, mégpedig nagyjából három százalékkal. A költségvetési hiány – a korábbi évekkel ellentétben – három százalék felett lesz: 3,8 százalékkal számoltunk, de megeshet, hogy a mutató ezt is meghaladja végül. Államadósságunk szintén növekedhet, az év végére újra a GDP hetven százaléka fölé emelkedhet. Ilyen helyzetben elsősorban a munkahelyek megtartására, a gazdaság stabilizálására összpontosíthatunk.
– Ez azt is jelenti, hogy pillanatnyilag nincs napirenden az egy számjegyű szja, vagyis az, hogy a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsát tíz százalék alá csökkentsék?
– Azt, hogy ez a kormány az adócsökkentés kormánya, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy éppen a válság idején mérsékeltük a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adót, kétszázmilliárdos összeget hagyva ezzel a gazdaságban. Az egy számjegyű szja-ról nem tettünk le, szerepel a hosszú távú terveink között. Jelenleg azonban a gazdaság újraindítása a legfontosabb. A hazai vállalkozások helyzetének javításáért ugyanakkor érdemi lépéseket teszünk, létrehozzuk például a gazdaságvédelmi operatív törzset, rövid elnevezéssel a GOP-ot.
– Mi lesz ennek az új szervezetnek a feladata, és kik lesznek a tagjai?
– A GOP – amely már a jövő héten megtarthatja alakuló ülését – nyolc-tíz állami hatóság, szervezet, például az adóhivatal, a fogyasztóvédelem és az államkincstár képviselőit tömöríti majd. Azért éppen őket, mert a GOP azt a feladatot kapja, hogy azonosítsa és számolja fel azokat az adminisztratív szabályokat, amelyek fékezik az újraindítást, akadályozzák a vállalkozások tevékenységét, megnehezítik a hétköznapi ügymenetet. Azt tapasztaljuk, hogy a magyar közigazgatás nemegyszer fékező erőt jelent, nem pedig előre lendítő tényezőt.
– Kissé erős kifejezés, bár a hazai vállalkozások legnagyobb része bizonyára egyetért önnel.
– Előfordul, hogy a közigazgatás szereplői belekényelmesednek helyzetükbe, és úgy gondolják, a dolgok megfelelően haladnak, nem kell semmin változtatni, minden maradjon így. A nemzetközi kimutatások ugyanakkor arról árulkodnak, hogy versenyképességünk javításában vannak még lehetőségek. Ötszázalékos gazdasági növekedést céloztunk meg, ehhez pedig, bár fontosak, de önmagukban nem elegendők az akár ezermilliárdos állami támogatások. El kell végezni az aprómunkát, létkérdés, hogy a gazdaságot gátló adminisztratív szabályokat kiiktassuk. Ez lesz a GOP feladata.
– A kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata is napirendre kerül, ha nem is az új testület, de a pénzügyi tárca szakértőinél? A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke éppen a Magyar Nemzetnek nyilatkozva sürgette a napokban az adónem szabályainak átalakítását.
– A kamara felvetése mindenképpen megfontolandó, a részletes adatok ugyanis azt mutatják, hogy számos esetben bújtatott munkavégzésről van szó, vagyis nem munkavállalóként, hanem katás vállalkozóként alkalmazzák a munkaerőt. Ezt a jelenséget meg kell szüntetni, a Pénzügyminisztérium és a kamara szakemberei megkezdték a közös munkát, elemzik a lehetőségeket. Erről most csak annyit mondhatok, hogy sietségre nincs ok, az esetleges szabályváltozások legkorábban jövőre léphetnek életbe.
– Beszélgetésünknek a tárca József nádor téri székháza ad helyszínt, egy perc sétára van innen a Lánchíd. Mi a véleménye arról, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros nem fogott még hozzá a híd felújításához?
– Úgy vélem, sajnálatos és veszélyes játékba fogott a főpolgármester. Pontosan tudható, hogy a fővárosnak 180 milliárd forintos állampapír-megtakarítása van, vagyis nyilvánvalóan nem pénzkérdés a Lánchíd felújítása. Ráadásul a kormány is jelezte, hogy 6+1 milliárd forinttal hozzájárul a költségekhez. Kizárólag a politikai akarat hiányzik, másra nem tudok gondolni. Nap mint nap a Lánchídon kelek át, nem szeretném, ha egy idő után úgy kellene felhajtanom a hídra, hogy az ott közlekedőkkel együtt azon gondolkodom, vajon épségben átérünk-e rajta. Tarthatatlannak ítélem a helyzetet. Megjegyzem: ha Tarlós István volna a főpolgármester, a felújítás jövőre már be is fejeződhetne.
ERŐS MONDATOK
