Újabb földeket ad el az állam

Nagy sikert aratott az osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó földértékesítési program a gazdálkodók körében. Az Agrárminisztérium két ütemben összesen 15 500 három hektár alatti földrészletet hirdetett meg. Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkártól megtudtuk: a kormány tavasszal elindított új földértékesítési programját a vártnál is jelentősebb érdeklődés fogadta. A gazdálkodók a márciusban kezdődő első körben mintegy 6500 parcellára tehettek ajánlatot, a kínálat májusban újabb kilencezer földrészlettel egészült ki.

– A két ütemben összesen 13 200 érvényes vételi ajánlat érkezett a Nemzeti Földügyi Központba. A program eredményeként mintegy 5500 hektár állami kézben lévő mezőgazdasági terület talált gazdára – mutatott rá a helyettes államtitkár. A legtöbben szántót vásároltak, de rétekre és legelőkre, erdőkre, valamint termelés alól kivont területekre is érkeztek ajánlatok. Nagy János szerint a program népszerűségét jelzi, hogy egy-egy táblára négyen-öten is jelentkeztek, így volt, ahol komoly árverseny alakult ki a vevők között. A tárca nem határozott meg minimumárakat, ezért akár egyforintos ajánlattal is be lehetett jelentkezni egy-egy parcellára. Ennek ellenére átlagosan egymillió forintos hektáronkénti árak alakultak ki. Ha a legmagasabb összegű ajánlatok érvényesnek bizonyulnak, a két értékesítési körből mintegy 5,3 milliárd forint bevétellel számolhat az állam. A meghirdetett földekre bárki tehetett vételi ajánlatot, a földtörvény szerint ugyanis az egyhektáros mérethatárig nem szakmabeliek is vásárolhatnak földet. Eddig a mérethatárig az ingatlanok értékbecslésének költségét is az állam állja.

A helyettes államtitkártól megtudtuk: a tíz hektárnál kisebb területeket augusztus elején hirdetheti meg a földügyi központ. Így a földértékesítés nyáron újabb körrel bővülhet. Hamarosan pedig az állam kezében lévő, tíz hektárnál kisebb osztatlan közös tulajdonú, illetve nehezen hasznosítható területekre is vételi ajánlatot tehetnek a gazdálkodók.

A program elsődleges célja az volt, hogy a korábban az államhoz került osztatlan közös tulajdonrészek és a nehezen hasznosítható földek gazdára találjanak. A földek eladása az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálja, mivel a kis területű, jellemzően magántulajdonú területek közé ékelődő, az állam által bérbeadás útján nehezen hasznosítható ingatlanok értékesítése a cél.