Úton vagyunk a tisztább levegő felé

Kevesebb mint a felére mérséklődhetnek a légszennyezésből adódó környezeti és egészségügyi kockázatok, amennyiben sikerül végrehajtani a 2030-ig szóló emissziócsökkentési stratégiát. A kormányprogram érinti a mezőgazdaságot, az ipart és a közlekedést is, csakúgy, mint az energiatermelést és a lakossági fűtést.

Évente több mint tízezer honfitársunk hal meg a légszennyezettség következtében Fotó: Bach Máté

Az emberi egészséget veszélyeztető környezeti tényezők közül Európában első helyen a légszennyezés áll, ezért a levegő minőségének javítása a környezetvédelem legfontosabb területei közé tartozik – jelezte a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., amelynek munkatársai közreműködtek az Országos levegőterhelés-csökkentési program előkészítésé­ben.

A dokumentumot nemrégiben fogadta el a kormány, a határozat célokat fogalmaz meg az ipari szereplők, a mezőgazdaság, a közlekedés és az energetika számára 2030-ig. A program egyúttal irányt szab az ágazati szabályozások, támogatások következő években kívánatos változásához. Ezzel uniós irányelv szerinti kötelezettségének tett eleget Magyarország. A légszennyezés mérséklésének jogszabályba foglalása azért lényeges, mert több mint 400 ezer európai uniós állampolgár – köztük több mint tízezer magyar – hal meg évente olyan légzőszervi vagy szív- és érrendszeri megbetegedésekben, amelyeket a rossz minőségű levegő okoz.

A program konkrét kibocsátáscsökkentési célokat fogalmaz meg: a kis méretű részecskékből 55 százalékkal, az ammóniából 32 százalékkal, a kén-­dioxidból 73 százalékkal, a nem metán illékony szerves anyagokból 58 százalékkal, a nitrogén-oxidokból pedig 66 százalékkal kevesebb kerülhet a légkörbe Magyarországon 2030-ban, mint 2005-ben került. Sokféle káros anyagról van tehát szó, ennek megfelelően több területen szükséges a beavatkozás. Ilyen a lakossági tüzeléses fűtés, az ipar, a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás, az energetika és a közlekedés is – összesen 28 intézkedéscsomagot foglal magában a program.

Évente több mint tízezer honfitársunk hal meg a légszennyezettség következtében
Fotó: Bach Máté

Az ammóniakibocsátás főként a mezőgazdasági tevékenységekből származik, ezért külön mezőgazdasági alprogramban határozták meg az egyes intézkedések részleteit, illetve feltételeit. Amennyiben minden vállalás teljesül, úgy kevesebb mint felére mérséklődnek a környezeti és egészségügyi kockázatok Magyarországon – a becslést európai uniós hatásvizsgálatok is alátámasztják. Hangsúlyozzák: a célok eléréséhez nem elég az egyes szektorok hozzájárulása, nagy szükség van a lakosság egészének aktív közreműködésére, a mind környezettudatosabb életmódra való áttérésre.

A Herman Ottó Intézet külön programot is indított. A HungAIRy projekt 2026-ig tart és nyolc magyarországi régiót érint, amelyekben ökomenedzser-hálózatot alakítottak ki, és megújítják a levegőminőségi terveket, érintve a lakosság, a mezőgazdaság és a közlekedés területét is. A hálózat június eleje óta működik.

Az Országos levegőterhelés-csökkentési program arról is szól, hogy az energetikai, klímavédelmi stratégiák megvalósítása egy terület kivételével csökkenti a légszennyező anyagok kibocsátását is. A kakukktojás a biomassza mint megújuló energiaforrás égetése. Ez klímavédelmi szempontból ugyan előnyösnek tartott, ugyanakkor a mezőgazdasági eredetű biomassza energetikai hasznosítása a talajok tápanyagelvonása miatt káros, emellett számottevő légszennyező anyag kibocsátásával jár. Ezért fontos, hogy a biomassza-tüzelést érintő intézkedéseket megfelelő körültekintéssel, a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyezve határozzák meg. Ennek alapján a program szerint a lakosság biomassza-tüzelését minimalizálni szükséges, illetve berendezésekkel, technológiákkal el kell érni, hogy a kibocsátás a lehető legkisebb legyen. A biomassza erőművi, ipari hasznosításánál pedig szigorú kibocsátási határértékek betartásának megkövetelésével kívánja a kormány elérni a lehető legkisebb mértékű légszennyezést.