A költségvetéssel kapcsolatos törvényt hirdetett ki az államfő

Áder János elrendelte a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény kihirdetését.

Budapest, 2020. mjus 2. der Jnos kztrsasgi elnk beszdet mond az Orszggyls nnepi lsn 2020. mjus 2-n. Harminc vvel ezeltt alakult meg a rendszervlts utni els szabadon vlasztott Orszggyls. A ngy vtizedes prtllami idszak utn 1990. mrcius 25-n s prilis 8-n rendeztk meg az els szabad, tbbprti parlamenti vlasztsokat. MTI/Mth Zoltn Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Áder János köztársasági elnök hétfőn elrendelte a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény kihirdetését.

Az államfő a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján közzétett elnöki nyilatkozatban emlékeztetett: az Országgyűlés július 3-án fogadta el a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényt, amely módosítja a kisadózó vállalkozások adózására (kata) vonatkozó szabályozást is.

Felidézte: az elmúlt napokban három szakmai szervezet kérte, hogy a törvényt megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek; a kezdeményezők szigorúnak, indokolatlannak minősítették a szabályozást, ami – véleményük szerint – túl nagy terhet ró a katás vállalkozókra.

A köztársasági elnök kifejtette: a vírusválságot követően, a gazdaság élénkítése idején különösen fontos, hogy többletterhek ne nehezítsék a vállalkozók életét, ezért a törvénnyel kapcsolatos kritikát különös gonddal vizsgálta meg.

Úgy vélte, két kérdést kellett feltenni: mi volt a szabályozás indoka és célja, valamint azt, hogy az új szabályok eredményezhetik-e az adóterhek drámai növekedését.

Áder János kiemelte: 2013-ban az új adónem bevezetésekor az volt a törvényalkotó célja, hogy a sajátos piaci helyzetű, főként a lakosságot ellátó mikrovállalkozásokat támogassa, munkafeltételeiket könnyítse, adminisztrációs terheiket csökkentse. Ez a cél most sem változott, ugyanakkor az elmúlt esztendőkben néhány nagy cég visszaélt a szabályozás nyújtotta lehetőségekkel – szögezte le.

Hangsúlyozta: a törvénymódosítás most ezt a jogszabályi kiskaput zárja be úgy, hogy a több mint 300 ezer kisadózó semmiféle változást nem fog tapasztalni, a korábbihoz képest nem kell több adót fizetnie.

Közölte: úgy, mint eddig, a főállású adózók továbbra is havi ötvenezer forint, a nem főállású adózók havi 25 ezer forint tételes adót kötelesek fizetni. Úgy, mint eddig, csak a 12 millió forint éves bevétel feletti összeg után kell a kisadózónak a negyvenszázalékos adót megfizetnie – mutatott rá.

Kitért rá: új szabály, ha egy kifizető ugyanabban az évben a kisadózó vállalkozásnak hárommillió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, akkor a hárommillió forint feletti bevételrész után negyvenszázalékos adót kell fizetni. Az adót főszabály szerint a kifizető szerv, nem pedig a vállalkozó fizeti, egyedül a külföldi kifizetőtől származó bevétel után fizeti az adózó a negyvenszázalékos adót – ismertette.

Az államfő szerint ha valaki mégis úgy gondolná, hogy számára ez az egyszerűsített adónem már nem a legkedvezőbb, akkor számos egyéb adózási mód közül választhat.