Már a járvány előtt irányt váltott a magyarországi lakáspiac

Láthatók azok a jelek, amelyek egyértelműen mutatják, hogy fordulat történt a lakáspiacon. Így például hat éven keresztül nőtt az adásvételek száma, ami viszont 2019-ben és az idei első negyedévben is csökkent. Az áremelkedés mértéke pedig már csak negyede-harmada a korábbi éves drágulási ütemnek.

MTI Fotó: Honéczy Barnabás Fotó: MTI, Honéczy Barnabás

Újabb hivatalos adatok támasztják alá, hogy tavaly irányt váltott a magyarországi lakáspiac, legalábbis a korábbi éveken át tartó, jelentős drágulás lelassult, stagnálásba váltott. Az adásvételek száma pedig hat év után csökkenni kezdett – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a múlt évben 151 ezer lakás cserélt gazdát Magyarországon. Ez megfelel a várakozásoknak, és nyolcszázalékos visszaesést jelent éves összevetésben.

– Az idei első negyedévre vonatkozó számok csak előzetes adatok, sok tranzakciónak a feldolgozása még nem történt meg, így a végleges adatok később még változhatnak. Láthatók viszont azok a jelek, amelyek egyértelműen azt mutatják, hogy fordulat történt a lakáspiacon. Például abból, hogy hat éven keresztül nőtt az adásvételek száma, viszont 2019-ben és az idei első negyedévben is csökkent – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Jelezte: bár az idei első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 4,8 százalékos áremelkedés látható, a növekedés már csak negyede-harmada a korábbi időszakokban megfigyelt éves drágulási ütemnek. – Ráadásul a lassulás még a koronavírus megjelenése előtti időszakra esik, ezért a későbbiekben is nyugodtabb lakáspiacra számítunk stagnáló vagy csökkenő árakkal – magyarázta.

A szakértő szerint a jelenlegi helyzet nyertesei azok a vevők lehetnek, akik saját célra vásárolnak ingatlant. Számukra ugyanis kiszámíthatóbbá és megfizethetőbbé válhatnak az árak.

Az ingatlan.com elemzése szerint a hivatalos lakásárakhoz képest a kínálati árak jellemzően tíz százalékkal magasabbak, de együtt mozognak azokkal. Ebből azt látszik, hogy a kínálati áraknál öt-tíz százalékkal alacsonyabban lehetnek az adásvételi árak, ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb alkupozícióval rendelkeznek a vásárlók.

Augusztus elején a budapesti használt lakások átlagos négyzetméterára 713 ezer forintot tett ki. Az országon belül – a kínálati árak alapján – Debrecen a második legdrágább város, ahol 452 ezer forintnál járnak a négyzetméterárak. Utána Székesfehérvár és Veszprém következik 436 ezer forintos átlaggal, előbbinél Budapest és Velencei-tó, utóbbinál pedig a Balaton közelsége ad magyarázatot az árak országos összehasonlításban magas szintjére. Győrben 435 ezer forintért kínálják a használt lakások négyzetméterét. A legolcsóbb megyeszékhelyek közé tartozik Miskolc 264 ezer forintos átlaggal, valamint 242 ezer forinttal Békéscsaba és Salgótarján 154 ezer forinttal.

Fotó: ingatlan.com

Az elemzés szerint a koronavírus-járványból adódó gazdasági bizonytalanság miatt egyelőre nehéz megmondani, pontosan hogyan alakulhat az idén a lakáspiaci forgalom és merre tartanak majd az árak. – Most annyi látható, hogy Budapesthez képest a többi nagyvárosban élénkebb a forgalom, a falusi csok révén pedig helyzetbe kerültek a kistelepülések, ahol egyre több adásvétel bonyolódik – mondta Balogh László. Szerinte a fővárosban azonban – ahogy az már a múlt év második felében kirajzolódó folyamatokból látható volt – rövidtávon komolyabb drágulást nem bír el a piac.

A Magyar Nemzetben írtunk arról is, hogy ugyan hat év után tavaly már csökkent a lakáspiaci adásvételek száma, a községek részesedése a forgalomból érdemben nőtt, nem kis részben a falusi csoknak köszönhetően.

Az albérletpiacon is érezhető a változás

Lapunk a minap azt is megírta, hogy az albérletek piaca sem a régi. Jelentős kínálattal, és a tavalyinál erősebb kereslettel kezdődött az idei albérletpiaci főszezon. A tavalyinál ugyanis alacsonyabbak a bérleti díjak a koronavírus-járvány negatív hatása és a kínálatbővülés miatt.