Több mint 21 milliárd dollárt bukott a norvég alap

A befektetéseikhez kapcsolódó súlyos veszteséget a koronavírus-járvány következtében könyvelték el.

Oslo, 2011. július 28. Helyreállítási munkát végeznek az oslói kormányzati negyedben, a július 22-i norvégiai terrortámadások elsõ helyszínén. A szélsõjobboldali nézeteket valló norvég Behring Breivik összesen 76 embert megölt, amikor július 22-én pokolgépet robbantott a norvég fõváros kormányzati negyedében, majd Utoya szigetére ment, és ott, a kormányzó Munkáspárt ifjúsági szervezetének táborában válogatás nélkül tüzelt a résztvevõkre. (MTI/EPA/Aleksander Andersen) Fotó: Aleksander Andersen

A norvég állami nyugdíjalap, a világ legnagyobb szuverén pénzügyi alapja 188 milliárd norvég koronát (21,27 milliárd dollárt) veszített befektetésein az első fél évben a koronavírus-járvány következtében – derült ki az alapot irányító norvég központi bank kedden közzétett beszámolójából.

A részvényekbe, kötvényekbe és ingatlanokba fektető nyugdíjalap (SPU) 3,4 százalékos veszteséget könyvelt el az első fél év után, szemben az egy évvel korábbi 12,32 százalékos nyereséggel.

Az idei első fél évben a részvénybefektetéseken 6,8 százalékos, az ingatlanokon pedig 1,6 százalékos veszteség, míg a kötvényeken 5,1 százalékos haszon keletkezett.

Hatalmas volt a különbség az első és a második negyedévben elért eredmények között. Az első negyedévben 90 milliárd koronával csökkent, a másodikban viszont 402 milliárd koronával nőtt az alap vagyonának értéke. Az első negyedévben az általános megtérülési ráta mínusz 14,6 százalék, a másodikban viszont 13,1 százalék volt.

Trond Grande, az alap helyettes vezetője arra figyelmeztetett, hogy bár a második negyedévben jelentősen javult a helyzet a pénz- és tőkepiacokon, továbbra is jelentős a bizonytalanság a járvány miatt.

Az alap vagyonának értéke 10 400 milliárd koronára rúgott június végén, ami háromszorosa Norvégia egy év alatt létrehozott bruttó hazai termékének. Az egy norvég állampolgárra jutó vagyon értéke mintegy 214 ezer dollár. A vagyonon belül a részvények aránya 69,6 százalék, a kötvényeké 27,6 százalék, az ingatlanoké pedig 2,6 százalék volt. A norvég nyugdíjalap a világ mintegy 9200 cégében rendelkezik részesedéssel, a világ tőzsdéin jegyzett részvények 1,5 százalékát birtokolja.

Az első fél évben az olajipari vállalatok teljesítettek legrosszabbul, értékük 33,1 százalékkal csökkent az olajárak lejtmenetének következményeként, míg a legjobb teljesítményt a technológiai cégek nyújtották 14,2 százalékos emelkedéssel. Az egyes vállalatokat tekintve a legjobb befektetésnek az Amazon, a Microsoft és az Apple bizonyult, míg a legrosszabbnak a Shell, valamint a bankok közül az HSBC és a JP Morgan Chase.

Norvégiában 1990-ben hozták létre az állami nyugdíjalapot, amelybe az északi-tengeri olaj- és gázkitermelésből származó bevételeket helyezik el, majd ezeket a pénzeket a világ különböző részein fektetik be részvényekbe, kötvényekbe és ingatlanokba.