Kompetencia-központ és tudományos park létesül Nagykanizsán

A Pannon Egyetem, valamint a Mol és helyi cégek részvételével körforgásos gazdasági kompetencia-központot, továbbá tudományos és innovációs parkot is létrehoznak Nagykanizsán – jelentette be pénteken a dél-zalai városban az innovációs és technológiai miniszter.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a két nagykanizsai beruházás jelentőségét ahhoz a hatalmas lépéshez hasonlította, mint amikor Magyarországon elsőként éppen Zalában indult el az olajipar.

Felidézte, hogy a hivatal célja a tudás létrehozása és a felhasználás összekötése az egyetemi hálózatra és a velük együttműködő vállalatokra építve, ennek megvalósítására idén már 148 milliárd forintos alapra pályázhattak a magyarországi szereplők. Az elmúlt években sikerült megtöbbszörözni a pályázók számát, csak ebben az évben 750 új vállalkozás nyújtott be támogatási igényt.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elmondta: a társaság csaknem öt éve megfogalmazott új stratégiája, hogy nyitnak az új iparágak, az innovatív technológiák irányába.

Az egyik legnagyobb kihívás a hulladékkezelés, aminek jelenleg csak mintegy harmada hasznosul Magyarországon, de gyors ütemben fejlődik a feldolgozóipara. – Az a célunk, hogy kialakítsunk egy olyan alkalmazható tudásbázist, amivel Közép-Európa vezető újrahasznosítói lehetünk, ebben pedig a Mol vezető szerepet vállalna – jelentette ki Hernádi Zsolt. Jelezte azt is, hogy Nagykanizsán szeretnék kidolgozni és innen elterjeszteni a hulladék-újrahasznosítás modelljét.

Az elnök-vezérigazgató arra is kitért, hogy a Mol és a Pannon Egyetem nemrég óta szintén közös projektben vizsgálja Nagykanizsán, hogy a szennyvízből milyen mértékben mutatható ki a koronavírus-fertőzöttség terjedése. Az eredmények pontosan előre jelzik, hogy miként növekszik a megbetegedések száma.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora egyebek mellett arról beszélt, ahhoz, hogy a lineáris gazdaságból körforgásos legyen, rendszert kell váltani. A mintaprogram kialakításához Nagykanizsa ideális helyszín, mert megvan mindaz a tudás és az évtizedes együttműködések, ami ehhez szükséges.

Cseresnyés Péter a térség országgyűlési képviselőjeként (Fidesz) arról beszélt, hogy Nagykanizsa a 19–20. század fordulóján jelentős iparváros volt, s megmaradt az a komoly tudás, amire ma is alapozni lehet, jelenleg pedig a vízkutatás egyik kiemelkedő terepe. Ovádi Péter veszprémi országgyűlési képviselő (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy Veszprémnek szerves része az egyetem, a vállalkozások, a város fejlődése elképzelhetetlen lenne nélküle.

Balogh László polgármester (Fidesz–KDNP) kijelentette: Nagykanizsa a körforgásos gazdaság mintavárosa kíván lenni. Jelentős nemzetközi szintű szereplőkkel tudja megtenni ehhez az első lépéseket, ezzel is növelve a város vonzerejét, megtartóképességét.