Mesterséges, de nem elég intelligens

Azért kanyarodott a sztrádára a forgalommal szemben, mert arra mutatott a nyíl. Jegyzet

A sofőrsegédek hasznosak, de nem lehet mindent rájuk bízni Fotó: Reuters

Egyre inkább hozzászokunk, hogy az állami intézmények, hatóságok is élnek a vírusvideó, az ellesett történések megörökítésének az eszközével – nevelő célzattal. Korábban szinte kizárólag a magánautósok fedélzeti kameráinak hajmeresztő felvételei terjedtek a neten, de mára a rendőrség, az útkezelő is közzéteszi a közutakon történt furcsaságokat. Ezek a mozik úgy szórakoztatnak, hogy közben borsódzik a hátunk, hiszen néha nem sokon múlik, hogy nem mi voltunk ott, és semmi garancia nincs rá, hogy legközelebb nem bennünket talál telibe egy ámokfutó. Sokáig emlékezetes marad az a videó, amelyen

egy utánfutót vontató kisteherautó igyekezett felhajtani az egyik autópályára, csak éppen balra, a forgalommal szemben.

A sztrádán mind a külső, mind a belső sávban pillanatokon belül érkezett autó, telibe is találták a vontatót és a vontatmányt is; utóbbi a lökéstől mint biliárdgolyó gurult ki az útszélre, alig kerülve el egy harmadik járművet.

Hogyan történhetett meg mindez? A hasonló autós videókon általában a cél nem kérdés: valaki mindenkinél gyorsabban, erőszakosabban, a többiek előtt akar megvalósítani valamit, és az sem baj, ha azok károkat szenvednek, de mindenképpen alulmaradnak, megaláztatnak. Ez a mindennapi játszma itt szóba sem jöhet, a sztrádák felhajtóján nincs versenyhelyzet, vagy ha van, abban a ráhajtónak kell kapaszkodnia, hogy elérje a folyamatosan haladók sebességét.

Van olyan vélemény, hogy a kisteherautós talán nem is tudta, hogy autópályára hajt. Nem lehetetlen: vannak autóutak széles padkával, emelt sebességgel, ahol a két sávban mégis ellentétes irányú a forgalom. Hősünk talán érzékelte, hogy szabálytalan, de azt gondolta, a tőle távolabbi sávban balra haladhat. Mások szerint a vezető eltévedt a sztrádafelhajtón, és amikor rájött, hogy fizetős úton halad, gyorsan ki akart menekülni belőle. Magam is jártam már így, átérzem a honpolgár ijedelmét, hiszen a matrica nélküli autózás sok tízezer forintot kóstálhat. Talán még nem került be eléggé a köztudatba, hogy az új szabályok értelmében a ráhajtás után egy órán keresztül megveheti az autós a megfelelő matricát, akár benzinkútnál, akár okostelefonnal, és így néhány ezres árán megússza a kalandot.

A sofőrsegédek hasznosak, de nem lehet mindent rájuk bízni (illusztráció)
Fotó: Reuters

Hadd gazdagítsam a folklórt egy saját elmélettel:

a kisteherautós azért kanyarodott balra, mert a fedélzeti navigáción balra mutatott a nyíl.

Szerintem minden autós tapasztalt már olyat, hogy ha betáplált egy úti célt, és attól valamiért eltért, akkor a navigációs rendszer egy darabig még az eredeti útvonal szerinti parancsokat adogatta. Beletelik néhány száz méterbe, míg a GPS figyelmezteti, hogy már nem ott tartózkodik, ahol lennie kellene. A navigáció ilyenkor újratervez, a sofőr pedig útmutató nélkül marad. Sőt megesik, hogy az útmutató ilyenkor téves tanácsokat ad.

Lehet, hogy a mi emberünket is a fedélzeti elektronika vitte jégre. Persze az, hogy elfogadja-e vagy felülbírálja a mesterséges intelligencia tanácsait, a vezető felelőssége. Mert hogy nem mindenható: mesterségesnek mesterséges, de még nem eléggé intelligens.