Az elmúlt évek kedvező folyamatainak hatására a minimálbér és a garantált bérminimum is egyre kevesebb munkavállalót érint.
Az idén hivatalosan 248 100-an kerestek minimálbért, míg garantált bérminimumot 793 700 dolgozó kapott – tájékoztatta a Magyar Nemzetet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Egy év alatt, 2020-ra 29 ezer fővel csökkent a bruttó 161 ezer forintos minimálbérre bejelentett munkavállalók száma, 2017 óta pedig 131 ezer fővel kevesebben dolgoznak a legkisebb bérért.
Garantált bérminimumot, bruttó 210 600 forintot 44 ezer fővel kevesebben kerestek, mint 2019-ben. Itt is érdemi javulás látható: a középfokú végzettséghez kötött minimálbérre bejelentett alkalmazottak száma hetvenezer fővel csökkent 2017 óta.
Összességében az elmúlt három évben több mint kétszázezer munkavállalónak rendezték a fizetését olyan mértékben, hogy már nem a kötelező legkisebb kereset vonatkozik rájuk.
A minimálbér a szociális juttatások, egyéb támogatások mértéke miatt fontos, mivel ezek számításánál annak összegét veszik alapul.
A minimálbér 45 százalékkal, míg a garantált bérminimum 63 százalékkal nőtt a 2016-os értékekhez képest
– hangsúlyozta korábban Bodó Sándor, az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Rámutatott: a reálértéken is érdemi emelések a kötelező keresetek feletti bérszinteket is meghatározták, ugyanis ezekben a fizetési kategóriákban is emelniük kellett a munkáltatóknak. Ennek ellenére csökkent a minimálbérre bejelentett munkavállalói létszám, arányuk nem éri el a munkavállalók öt százalékát sem.
Lendületet vehet ettől a héttől a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emeléséről szóló egyeztetéssorozat. A tárgyalásokat meghatározza a járvány okozta bizonytalanság.
Érdemben eltér a szakszervezeti és a munkaadói oldal álláspontja, ugyanakkor a felek a korábbi évekhez képest kompromisszumkészebbek lehetnek.
A munkaadói oldal a járvány okozta gazdasági nehézségekre hivatkozva reálértéken (vagyis az infláció mértékével) vagy némileg afelett emelne, de konkrét javaslatot még nem tettek.
Fotó: Mirkó István
A szakszervezetek érvei között a munkavállalók megélhetéséhez szükséges legalacsonyabb bérszint, a környező országok már ismert 2020-as keresetemelése, illetve a munkaadókat érintő, várható kormányzati döntések szerepelnek.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban korábban a Magyar Nemzettel azt közölte: ha a kis- és középvállalkozások mentesülnek az iparűzési adó megfizetésétől, akkor a munkáltatóknak nagyobb nyitottságot kell mutatniuk a magasabb minimálbér-emelésre is.
