A vidéki Magyarország megújításáról határozott a kormány

Kormányhatározat jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben Orbán Viktor kormányfő aláírásával a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről címmel.

20200423 MN Hajdú-Bihar Megye mezőgazdaság illusztráció Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

A miniszterelnök által hétfőn kihirdetett határozat kimondja, hogy a kormány – a vidéki Magyarország megújítása, a vidék gazdasági és népességmegtartó erejének növelése, a magyar élelmiszer-önrendelkezés és exportpotenciál erősítése, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének fejlesztése és a gazdálkodók számára kiszámítható agrártámogatások érdekében – három döntést hozott – számolt be a Portfolio.

Egyetért azzal, hogy a 2021–2027-es közös agrárpolitikai stratégiai tervben a 2023–2027-es időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretből 25 százalékos forrást csoportosítsanak át az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap keretbe. Ennek felelőse az agrárminiszter, határideje a KAP-stratégiai terv tárgyalásaihoz igazodva.

Egyetért azzal, hogy a 2021–2027. években 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás legyen biztosítva a KAP Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretének. Ennek felelőse a pénzügyminiszter, határidő: a 2022–2029. évi központi költségvetés tervezése során.

Egyetért azzal, hogy a 2021. és 2022. években az érintett mezőgazdasági termelők esetében az egységes területalapú támogatás összegéhez kötött támogatás kifizetése 150 000 euró éves egységes területalapú támogatás felett 5 százalék, 1200 hektárnak megfelelő összeg felett 100 százalék támogatáscsökkentéssel legyen végrehajtva. Felelőse az agrárminiszter, határideje pedig folyamatos. Ez a szabályozás nem újdonság, az agrártámogatások felső szintjére jelenleg is ezek a szabályok érvényesek.

A kormány hétfőn megjelent döntésével egyértelművé vált: a vidékfejlesztési agrárforrásoknál léphet életbe az új szabály (a KAP második pillérénél). Ha a 85 egységnyi EU-pénz fennmarad, akkor ehhez jön a megemelt magyar állami rész, ami már 340 egységnyi lenne, a teljes forrás összege pedig 425 egységnyire emelkedne az eddig érvényben lévő 100 egységről.

Vagyis a szétosztható támogatási keret több mint a jelenlegi négyszeresére növekedne.

A Portfolio kalkulációi szerint a 2021–2027-es ciklusban közel négymilliárd eurónyi vidékfejlesztési forrás várható a KAP-ból, így ennek 75 százaléka az egyszerűség kedvéért 1000 milliárd forintnyi uniós rész, és ennél a tételnél nem 15 százalékos, hanem 80 százalékos magyar állami önrész érvényesülne.

Ez azt jelenti, hogy 180 helyett közel 4000 milliárd forinttal kell kiegészíteni az EU-keretet, tehát a többlet magyar állami kifizetés a fenti döntés miatt több évre elosztva összesen mintegy 3800 milliárd forint lehet.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy olyan életkörülményeket alakít ki a kormány vidéken, hogy valós opció legyen a falvakban, kisebb településeken élőknek a helyben maradás, vagyis erősödjön a vidék megtartó ereje.