Százezrek zsebéből húzna ki pénzt az MSZP?

Az MSZP megemelné a vállalkozások adóterheit. Az elképzelést értékelve Tállai András lapunknak arról beszélt: a baloldali adóemelés éppen a bérfizetésre fordítható pénzt venné el a cégektől. – Az MSZP nagyjából ötszázmilliárdos adóemelést szorgalmaz – számolt be a pénzügyminiszter helyettese, aki szerint egy ilyen lépés több százezer ember fizetésének csökkentését vonhatná rövid úton maga után, miközben számolni kellene több tízezer állás megszűnésével.

Budapest, 2016. szeptember 10. Tízezer és húszezer forintos bankjegyek egy pénztárcában. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre

Adópolitikai elképzeléseket ismertetett a hét elején a Népszava hasábjain Szekeres Imre korábbi honvédelmi miniszter. Írásában a baloldali politikus úgy fogalmazott: a Magyar Szocialista Párt a jelenlegihez képest ellentétes utat javasol „a korszakváltásra szövetkező demokrata ellenzéki pártoknak”. Ez a más út pedig valójában több adócsökkentés elvetését jelenti. A volt miniszter bírálta például az iparűzési adó megfelezését, egy baloldali szakmai csoport elemzésére hivatkozva pedig azt szorgalmazta, hogy az állam a szociális hozzájárulási adó jelenleg 15,5 százalékos kulcsát emelje fel 18,5 százalékra. Utóbbi indoka egyrészt az, hogy mivel a munkavállalók 18,5 százalék járulékot rónak le, rójanak le ennyit a vállalkozások is. Jó tudni, hogy a szociális hozzájárulási adó pár éve lépett a munkáltatói járulék helyébe, így ez adja a nyugdíj- és az egészségügyi kiadások egyik fedezetét. Szekeres írása szerint az adóemelés a nyugdíjak védelmét is szolgálná.

– Nehéz megtalálni a megfelelő jelzőt Szekeres Imre és az MSZP javaslatára, érdemes ezért bizonyos összefüggéseket felvázolni

– kezdte a baloldali elképzelés értékelését Tállai András, a pénzügyminiszter helyettese.

Az államtitkár lapunk kérdésére a szociális hozzájárulási adó, röviden a szocho szerepéről, jelentőségéről beszélt. Felidézte, hogy a kormány, a szakszervezetek és a vállalkozások képviselői 2016-ban több évre szóló bérmegállapodást írtak alá. – Ennek lényege az volt, hogy ha a cégek jelentősen emelik a dolgozók fizetését, akkor az állam csökkenti a szochót. Azóta 27 százalékról 15,5 százalékra csökkent az adó, a hazai bérek pedig eddig nem tapasztalt növekedésnek indultak – mondta az államtitkár, majd arra hívta fel a figyelmet: a fizetések alakulásában alapvető jelentősége van a szochónak. Ha ez az adó csökken, akkor úgy is nőhet az alkalmazottak nettója, hogy a vállalkozás nem költ többet a bérekre. Ha viszont a szocho nő, úgy a nettó fizetések csak akkor maradhatnak a korábbi szinten, ha a cég pluszpénzt szán a bérezésre. Az államtitkár úgy vélekedett: válság idején a munkaadók nagy többsége valószínűleg nem tud többet áldozni bérköltségre, így ha ilyen időben emelkedik a szocho, akkor a munkavállalók nagyobb tömegének csökkenhet a juttatása.

Nem mindegy, mennyi kerül a tárcákba. Az adóemelés ügyében készült MSZP-s tervek sokakat hozhatnak kellemetlen helyzetbe
Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

A fizetések visszavágását a pluszpénz híján lévő vállalkozások csak úgy kerülhetik el, ha elbocsátják alkalmazottaik egy részét. – Az MSZP javaslata legalább három százalékpontos szoc­honövelést indítványoz, ami megközelítőleg ötszázmilliárd forintos adóemelés. A baloldal ennyit venne el a cégek munkabérre fordítható pénzéből – folytatta Tállai András. Becslése szerint

az adóemelés több százezer ember fizetésének csökkentését vonhatná rövid úton maga után, miközben számolni kellene több tízezer állás megszűnésével.

Az államtitkár kitért a baloldali adóemelési ötlet indokára is.

– Érdekes, hogy Szekeres Imréék a nyugdíjakért aggódnak. Éppen akkor, amikor a kormány elkezdi négy lépcsőben visszaállítani azt a 13. havi nyugdíjat, amit Szekeres Imréék vettek el a nyugdíjasoktól. Ez kissé álságos

– fogalmazott. A miniszterhelyettes azzal zárta szavait: ha ez az egyetlen irány, amit az MSZP kínálni tud a választóknak, akkor inkább ne kínáljon semmit. A kormány mindenesetre folytatja az adócsökkentés politikáját és februárban kifizeti a 13. havi nyugdíj idei összegét.