Gázvezetékre nem lesz több pénz

A fosszilis energiahordozók szállítását szolgáló projektekre már nem, de az előremutató technológiákra inkább nyújtana támogatást a jövőben az Európai Bizottság. A tervek szerint 2022-től zöldebbre fordulna az infrastruktúra-finanszírozás.

Módosulhat az Európai Unióban az infrastruktúra-finanszírozás egy szelete: a gáz- és olajvezetékek helyett inkább a hidrogén energetikai felhasználását segítő beruházásokat támogatnák a közösből. Mindez abból a dokumentumból derül ki, amelyet nemrég az Európai Bizottság tett közzé.

A transzeurópai energiainfrastruktúra iránymutatásairól szóló, 2013 óta hatályos rendelet felülvizsgálata nyomán született tervezet azzal a céllal jött létre, hogy a jogszabály igazodjon a zöld megállapodáshoz (Green Deal) és a 2050-re kitűzött klímasemlegesség céljához.

Márpedig a földgáz és a kőolaj fosszilis energiahordozóként nem tekinthetők zöldnek, a hidrogénenergetika iparágához pedig mind több reményt fűz a szakma.

A bizottsági javaslat egyik legfontosabb eleme tehát az, hogy 2022 után a jogszabály kizárná az úgynevezett közös érdekű infrastrukturális projektek köréből a hagyományos új földgáz-, valamint a kőolajvezeték-beruházásokat. A dekarbonizáció jegyében új kategóriák jönnének létre.

Így többek között támogatható lesz majd a közös forrásból intelligens gázhálózat kiépítése, a megújuló és dekarbonizált gázok (biometán, hidrogén, szintetikus gázok) hálózatba integrálását célzó beruházások, valamint a hidrogén, mint energiahordozó hasznosításához szükséges infrastrukturális fejlesztések.

Az EU hidrogénstratégiájával összhangban a tervezet a megújuló energia alapú hidrogéntermelés támogatását irányozza elő.

Az áram útját – kiváltképp, ha karbonsemleges – továbbra is érdemes egyengetni
Fotó: MTI/Sóki Tamás

A közös érdekű infrastrukturális projektek támogatására az elmúlt tíz év alatt 4,7 milliárd eurót (mai árfolyamon csaknem 1,7 ezermilliárd forintot) folyósított az Európai Bizottság.

Ezen határkeresztező beruházások azzal a céllal épültek meg, hogy az energiaellátást biztonságosabbá és több irányból elérhetővé, a piacokat pedig likvidebbé tegyék, erősebb verseny mellett.

Az új cél az, hogy a tiszta energia a lehető leghatékonyabban vegyen részt a gazdaságban – fogalmazott Kadri Simson energiaügyi biztos. Ez azt is jelzi, hogy a közös érdekű beruházások között továbbra is támogathatók lesznek majd a villamosenergetikai fejlesztések, tekintettel arra, hogy az újabb és újabb megújuló alapú termelők által előállított zöld áramot is integrálni szükséges.

A már futó, de előremutató projektek között van francia–spanyol határkeresztező villamosvezeték, illetve a holland és német ipari területeken összegyűjtött szén-dioxidot az Északi-tenger talapzata alá szállító beruházás is.