Századvég: Gyorsabb kilábalás jöhet

A koronavírus-járvány miatt kialakult válság leginkább egy hirtelen jött háborús gazdasági sokkhoz hasonlítható, mintsem a 2008–2010-es pénzügyi és hitelezési krízishez. Hazánk krízisálló képessége pedig sokkal kedvezőbb ma, mint tíz éve volt, így lehetőség van rá, hogy alacsonyabb gazdasági áldozatokkal vészeljük át a recessziót – állapítja meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legújabb kiadványában.

A koronavírus-járvány megfékezésére 2020 folyamán bevezetett egészségügyi intézkedések, biztonsági korlátozások a világban mindenütt a gazdaság lassulását eredményezték, a pandémia krízist idézett elő. A reálgazdaság keresleti és kínálati folyamatai váratlanul lefagytak, mint egy háborúban.

Gyors segítségre volt szükség, amelyet a jól menedzselt államadósság és költségvetés tett lehetővé: az állam támogatások, kedvezményes hitelek, garanciák formájában segítséget tudott nyújtani a gazdaság szereplőinek.

Az emiatt lesoványodó büdzsé és a jelentősebb mértékben megemelkedő államadósság azonban távolról sem a világ vége, hanem stabilizációs eszközrendszer, amelyet később rendbe lehet hozni – mutatott rá a Századvég Kiadó a Magyarország 2021 – Társadalom, gazdaság és politika napjainkban című kötetének alapján készült, tegnap közzétett tanulmányában.

Varga Mihály pénzügyminiszter mér régóta jól menedzseli a költségvetést, ami sokat segít a válság leküzdésében és a talpra állásban.
MTI/Kovács Tamás

Ettől eltérő módon a 2008-as nagy recesszióban a növekedés forrásai azonnal kiszáradtak, megbénult a hitelezés, összeomlott a bizalom, s a gazdaság újraindítása rendkívül hosszadalmas folyamatnak bizonyult a tanulmány szerint. Azzal, hogy az állam a 2008–2009-es válság idején megszorítani kényszerült, azt bizonyította, hogy békeidőben nem gazdálkodott jól, kiszolgáltatottá tette magát, túlköltekezett és a külföld felé eladósodott. Azaz idő előtt elveszítette stabilizációs eszközrendszerét. A kilábalás egészen 2014-ig elhúzódott.

Az elemzés szerint Magyarország krízisálló képessége ma sokkal kedvezőbb, mint a 2008-as válság idején volt, így lehetőség van rá, hogy hazánk alacsonyabb gazdasági áldozatokkal vészelje át a recessziót és nagyobb az esélye annak, hogy a kilábalás nem húzódik majd el.

Az optimizmusra okot adó tényezők közül kiemelendő, hogy a válság a konjunktúraciklus tetején érte Magyarországot,

jelentős beruházások zajlottak, a foglalkoztatás korábban nem látott szintre emelkedett, a szegénység és a lakosság eladósodottsága érdemben csökkent és az államadósság összetételének változása is erősítette hazánk válságállóságát. Ugyanakkor a gazdaság nyitottsága, egyes szektorok magas súlya vagy a monetáris politika mozgásterének leszűkülése óvatosságra int.