A foglalkoztatás is megérzi a koronavírus-járványt

Elsősorban a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében csökkent a foglalkoztatottság.

Februárban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 550 ezer fő volt, ami – jórészt a koronavírus okozta járvány gazdasági következményeként – 104 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor 14 ezerrel több, mint az előző hónapban – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal.

A december–februári időszakban az átlagos létszám 4 millió 574 ezer fő volt, ami ötvenezer fővel elmaradt az előző év azonos időszakitól. Elsősorban a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében csökkent a foglalkoztatottság.

Ebben a három hónapban ugyanis a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma nem változott, miközben a közfoglalkoztatottaké 12 ezer fővel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 39 ezer fővel lett kevesebb.

Februárban a munkanélküliek száma 213 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakinál 46 ezer fővel több. A munkanélküliségi ráta egy százalékponttal, 4,5 százalékra emelkedett. A december–februári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 217 ezer fő volt, 53 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A ráta 4,5 százalékos értéke 1,1 százalékponttal volt magasabb az előző évinél.

– A koronavírus miatt bevezetett korlátozások hatása egyre inkább érezteti hatását a munkaerőpiacon. Februárban bár havi alapon kismértékben nőtt a foglalkoztatás, éves alapon már százezer fő fölötti elmaradás látszik – kommentálta a számokat Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője jelezte: az adatok alapján elmondható, hogy a külföldi munkaerő leépítése jellemzően előbb történik meg, amelyet a határokon való átjárás nehézsége is elősegít.

– A munkanélküliségi adatokból az látható – folytatta –, hogy a fiatalok esetében jobban nő a munkanélküliség, azaz őket súlyosabban érinti a mostani helyzet. Ezt okozhatja az, hogy munkavégzésük sokszor részmunkaidős, tanulás melletti, kevesebb a tapasztalatuk, valamint ők még kisebb végkielégítés mellett elbocsáthatók. A fiatalok helyzetét az is nehezíti, hogy ők nagyobb arányban dolgoznak a korlátozások sújtotta ágazatokban (például turizmus). – A március–áprilisi időszakban a korlátozások szigorítása nyomán a foglalkoztatás csökkenése várható, a kedvező fordulat eléréséhez a lezárások lazítása szükséges. A munkahelyek megtartását segíthetné a bértámogatások mértékének növelése.

A foglalkoztatási szint azonban az adatok romlása ellenére is magasnak tekinthető, a 2010-es szintet mintegy hétszázezer fővel meghaladja – tette hozzá Regős Gábor

– A szezonális hatásoknak köszönhető, hogy februárban havi összevetésben emelkedett a foglalkoztatottak száma – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán. Bodó Sándor – a távirati iroda ismertetése szerint felidézte – , hogy míg 2010-ben a foglalkoztatási ráta 56-57 százalékos volt, mostanra ez a mutató már 71-72 százalék között mozog. Ugyanakkor jelezte, ebben az is szerepet játszik, hogy az Európai Unió áttért egy új számítási metódusra, amely szerint a gyesen, gyeden lévők is foglalkoztatottnak számítanak.

Hozzátette, a 2010-es kormányváltás idején még 11 százalék felett volt a munkanélküliségi ráta, ami egy évvel ezelőtt már 3,3-3,4 százalékra csökkent, most pedig 4,4-4,5 százalékon áll. Az államtitkár szerint az adatok azt mutatják, hogy a válság érezteti hatását.

Bodó Sándor arra is kitért, hogy az áprilisi bérekre is igényelhető az ágazati bértámogatás, amelyre a vállalkozások április 30-áig adhatnak be kérelmet a területileg illetékes kormányhivatalhoz.