Érkezhet a pénz a Nyugati–Kelenföld vasúti összeköttetésre

Magyarország legnagyobb és legsűrűbb vonatforgalommal rendelkező, nagyvasúti vonalszakasza jöhet létre, ehhez a kormány EU-s támogatást hívna le.

További komoly korszerűsítés szükséges a Nyugati pályaudvar bevezető szakaszán Fotó: Kurucz Árpád

Két nemzetközi jelentőségű vasúti hálózatbővítés előkészítésének folytatásához kér összesen 2,8 milliárd forint támogatást Magyarország a kormány döntése alapján az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós pénzügyi alapból – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A forrást

a Budapest–Varsó nagy sebességű vasút magyarországi szakasza

és a Kelenföld–Nyugati pályaudvar között tervezett új vasúti összeköttetés környezetvédelmi munkarészeire fordítanák.

A 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban indult pénzügyi alap a transzeurópai hálózatok kiépítésének, korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja a közlekedés, az energetika és a távközlés területén.

A támogatási forrásból a sikeres pályázatoknak köszönhetően mintegy 1,1 milliárd euró, több mint 342 milliárd forint hasznosul hazai közlekedési fejlesztésekben.

A CEF jelenleg nyitva lévő kiírásában a tagállamok összesen mintegy 290 millió eurót érhetnek el a visszahulló forrásokból.

A közép-európai fővárosokat környezetkímélő módon összekapcsolódó nagy sebességű vasúti kapcsolat létrehozásáról már készül a megvalósíthatósági tanulmány. Az új infrastruktúra kényelmes, gyors, egyéb közlekedési módokkal versenyképes utazási lehetőséget teremthet Budapest, Pozsony, Prága és Varsó között, bekapcsolná a térséget a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba. A beruházásnak köszönhetően a meglévő vonalakon jelentős kapacitások szabadulhatnak fel, teret nyitva az elővárosi személy- és környezetbarát teherforgalom növelése előtt.

A meglévő vonalakon jelentős kapacitások szabadulhatnak fel, teret nyitva az elővárosi személy- és környezetbarát teherforgalom növelése előtt
Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László

Kedvező döntés esetén a támogatás a környezeti vizsgálatok elkészítésében, környezeti hatástanulmány összeállításában és a környezetvédelmi engedély megszerzésében hasznosulhat.

A projektjavaslat összhangban áll egy párhuzamosan futó osztrák vasútfejlesztési tervvel, Magyarország és Ausztria ezért támogatja egymás kezdeményezéseit.

A Budapesti agglomerációs vasúti stratégia fejlesztési program kiemelt fontosságú eleme a Budapest-Kelenföld vasútállomás és a Budapest-Nyugati pályaudvar összekötése új törzsvonali szakasszal. Az elképzelések szerint Magyarország legnagyobb és legsűrűbb vonatforgalommal rendelkező, nagyvasúti vonalszakasza jöhet így létre. A Budapesti Fejlesztési Központ beruházásában tervezett projekt esetében szintén a környezetvédelmi munkarészek finanszírozásához kér támogatást Magyarország.

– A kormány a következő tíz évben mintegy hatezer milliárd forintot szán a vasúti infrastruktúra és gördülőállomány korszerűsítésére – mondta Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár. – A program kiemelt céljai közé tartozik a régiós fővárosokba vezető nagy sebességű vasúti kapcsolatok kiépítése. A meglévő hálózat szolgáltatási színvonalát is javítjuk, CEF-forrásból tavaly nyertünk támogatást a Kelenföld–Hegyeshalom vonalszakasz nemzetközi átjárhatóságot javító fejlesztésére. A mintegy 25 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően már idén öt perccel, 2023 végére pedig újabb negyedórával csökkenhet a menetidő Budapest és Bécs között – részletezte a szakpolitikus.

A Déli összekötő vasúti híd felújítása, harmadik vágányának kivitelezése is folyamatban van
Fotó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

Ezek mellett az idén befejeződik a Kelenföld–Százhalombatta–Pusztaszabolcs és a Rákos–Hatvan vasúti vonalszakaszok korszerűsítése, folyamatban van a Déli összekötő vasúti híd felújítása, a harmadik vágányának a kivitelezése is.