Három év költségvetése a koronavírus-járvány árnyékában

Sajátos, semmi eddigihez nem hasonlítható éven van túl a magyar gazdaság. A tavaly kitört világjárvány gyökeresen átalakított minden előzetes tervet 2020-ra, így az államháztartás gazdálkodását is. Olyan kiadások váltak szükségessé, amelyekkel korábban senki nem számolt, a kritikus helyzetek orvoslásában pedig sokat segítettek a járványtól függetlenül, korábban megképzett tartalékok. Az idei költségvetés azonban már a pandémia jegyében született, és a koronavírus még a jövő évi büdzsére is rányomja a bélyegét – fejtette ki a Magyar Nemzetnek adott interjúban Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

A járvány ellenes intézkedések má rtavaly jeentős összegeket igényeltek

– Rutinos államháztartási szakemberként sem lehet könnyű kézben tartani a büdzsét, amikor a kiszámíthatatlan események, a nem ismert kockázatok számos, eddig ismeretlen helyzetet produkálnak. Már a második olyan évet tapossuk, amikor az ország költségvetését a világjárvány hatja át. Az idei januári adatok egészen jól alakultak, a februárin viszont már látszik az extra-kiadások hatása. Erre számított?

– Januárban a bevételek csaknem 10 százalékos és a kiadások 5 százalékot közelítő növekedése eredményeként 198,8 milliárd forintos többlettel zártunk. Ez az éves egyenleg esztendőn belüli szezonális lefutásával magyarázható, így volt ez a korábbi években is. A második hónap végére azonban már 539,7 milliárd forintos deficitet mutatott az egyenleg. Összességében az történt amire számítottunk: a járvány elleni egészségügyi és gazdasági intézkedések jelentős költségvetési forrásokat igényeltek.

A járvány elleni egészségügyi és gazdasági intézkedések jelentős költségvetési forrásokat igényeltek.

– Idén év eleje óta milyen, a járványhoz kapcsolódó főbb kiadásokat emelne ki?

– Januárban mintegy 60 milliárd forintot tettek ki a járványügyi védekezéshez biztosított források összege, elindult az orvosok több évig tartó, átfogó béremelési programja is, a februári adatokban pedig már a tizenharmadik havi nyugdíj első részletének kifizetése is megjelent. A második havi bevételek-kiadások alakulására szintén jelentősen kihatott, hogy míg az első két hónapban 128,8 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, az ehhez kapcsolódó kiadások megközelítették a 481 milliárd forintot.

– Mára, a járvány harmadik hullámának legkeményebb időszakára egyértelművé vált, hogy a lakosság átoltottsága a védekezés egyetlen, igazán hatékony eszköze. Mennyit költött eddig vakcinabeszerzésre a költségvetés?

– Vakcinák beszerzésére eddig költségvetési forrásból összességében közel 250 milliárd forintot különítettünk el. A konkrét kifizetés a vakcinák beérkezéséhez igazodik. Mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból kulcsfontosságú a mielőbbi, széleskörű átoltottság, ezért ez a kassza túlléphető. Akár azt is mondhatnám, hogy nem költségvetési fedezetből van hiány, hanem vakcinából. A vakcina-beszerzésnek költségvetési akadálya eddig sem volt és ezután sem lesz.

Vakcinák beszerzésére eddig költségvetési forrásból összességében közel 250 milliárd forintot különítettek el
MTI/Krizsán Csaba

– Korábban azt jelezte a Pénzügyminisztérium, hogy a tavalyi deficitet a GDP arányában 9 százalék körül várják. Azóta azonban kiderült, hogy a 2020. év egészét tekintve a GDP volumene csak 5,0 százalékkal maradt el az előző évitől, ami kellemes meglepetés. Vagyis, ha így a viszonyítási alap magasabb érték, a deficit százalékos mértéke kisebb lehet…

– Ez a növekedési adat tényleg kedvezőbb a tavaly év végén feltételezettnél és az uniós országok -6,2 százalékos átlagánál. Az adat azt is jelzi, hogy a kormányzat gazdaságvédelmi lépései eredményesek voltak. A hiány mértéke csak március végén lesz végleges, de azt feltételezem, hogy a szám közelebb lesz a 8 százalékhoz, mint a 9-hez. Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt sem, hogy a koronavírus-járvány nyomában járó válság 2020-ban egy olyan magyar gazdaságot talált meg, amelynek az ellenálló-képessége jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben. Ezért is tudtuk finanszírozni a növekvő kiadásokat és ellensúlyozni a kieső bevételeket.

– Jó állapotban lévő gazdaságban, a főbb mutatók további javulását feltételezve készült annak idején a 2020-as büdzsé is. Az egy éve kirobbant koronavírus-járvány első hulláma idején hozott satufék jellegű intézkedések azonban alaposan megtépázták a gazdaság második negyedéves teljesítményét. Hogy élték meg ezt az időszakot a költségvetés készítői?

– A tavalyi büdzsé összeállításakor 4 százalékos gazdasági növekedés mellett 1 százalék körüli GDP-arányos államháztartási hiánnyal számoltunk. Az államadósságot pedig még tovább terveztük csökkenteni a 2019-es 65,5 százalékról. Aztán a pandémia mindent felrúgott. Mégis hatalmas fegyvertényt jelentett, hogy soha nem látott tartalékok álltak rendelkezésre, amelyekből azonnal át lehetett csoportosítani jelentősebb összegeket. Mintegy 300 milliárd forintot tudtunk azonnal felhasználni a járvány kezelésével kapcsolatos legsürgősebb intézkedések finanszírozására.

– Konkrétabban?

– A 2020. évi költségvetésben az Országvédelmi Alapban 378 milliárd forintot lehetett mozgósítani. A rendkívüli kormányzati intézkedések fedezetére szánt tartalékok keretösszege 110 milliárd forint volt. A járvány elleni harcban már az első időszakban fel lehetett használni ezeket az összegeket.

Az Országvédelmi Alap adta a létrehozott Járvány Elleni Védekezési Alap több mint felét,

de ide csoportosítottuk át a pártok támogatásának 50 százalékát, a pénzügyi szektortól, a bankoktól érkező hozzájárulást, a multinacionális kereskedelmi üzletláncokat érintő kiskereskedelmi adóbevételeket, az önkormányzatoktól a központi költségvetésbe irányított gépjárműadó összegeit. Továbbá itt különítettük el az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábban eldöntött béremelésének fedezetét is.

– És a Gazdaságvédelmi Alap esetében?

– A Gazdaságvédelmi Alap 943 milliárdnyi forrás költségvetésen belül átcsoportosításával és a korábbi Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásainak integrálásával jött létre. Az átcsoportosítás során szinte minden költségvetési szervnek le kellett mondania a működési költségük egy részéről, és halasztható, vagy a gazdaság védelme szempontjából kevésbé meghatározó szakmai program fedezetét is a Gazdaságvédelmi Alapba kellett utalni. Ebből lehetett finanszírozni többek között a Munkahely-megtartási, a Munkahely-teremtési, valamint a Család-és nyugdíjvédelmi programot. Mind a Járvány Elleni Védekezési Alap, mind a Gazdaságvédelmi Alap kiadásai végül meghaladták az eredetileg tervezett szintet, ezért is lett nagyobb a költségvetési hiány. Azt gondolom ugyanakkor, hogy a gazdaságvédelmi kiadások nem csak a munkahelyek megőrzését szolgálták, hanem a jövőbeli gazdasági növekedés támaszát is adják.

„Az előzetes statisztikák alapján azt látom, hogy a tagállamok közül messze a magyar kormány fordította a legtöbbet beruházási célokra, e beruházások pedig jelentős részben a következő években fordulnak termőre.”

Ma már a gazdaság újraindítása lett kiemelkedően fontos. Amikor viszont újra érdemben növekszik majd a gazdaság, akkor a korábbi, fegyelmezett költségvetési politikához is vissza kell térni
Fotó: Havran Zoltán

– A koronavírus-járvány tavaly márciusi kirobbanása óta egyáltalán lehet még tervezni bármit is a költségvetésben?

– A költségvetés eszköz az életek védelme és a magyar gazdaság működőképességének a megőrzése érdekében, épp ezért a büdzsé kereteit is rugalmasan igazítottuk az igényekhez. A pluszkiadások vagy a vállalkozások támogatása érdekében meghozott évközi adócsökkentések fedezetét meg kellett teremtenünk, újból és újból „újraterveztünk”, az Államadósság-kezelő Központtal gondoskodtunk arról, hogy ne legyen pénzügyi akadálya a védekezésnek. Szinte minden vállalkozásnak és családnak alkalmazkodni kellett az új helyzethez, és ez értelemszerűen a Pénzügyminisztériumra is igaz. Esetünkben az alkalmazkodás azonban erős aktivitást jelent.

Ha egy kormányzat csak passzív, akkor elszenvedi a folyamatokat, gazdasági téren viszont az ország adottságaiból adódó kereteken belül irányítania is kell azokat.

A költségvetési „újratervezés” tehát az alkalmazkodást és a gazdaságpolitikai választ is magába foglalja. Amikor például az egészségügyi védekezéshez azonnali eszközök kellettek, az oktatási rendszer online oktatásra állt át, a vállalkozásoknak új támogatási lehetőségeket nyitottunk és adókat csökkentettünk, akkor arról is gondoskodnunk kellett, hogy mindehhez a pénzügyi fedezet azonnal és maradéktalanul rendelkezésre álljon. Ma már a gazdaság újraindítása lett kiemelkedően fontos. Amikor viszont majd visszatér az érdemi gazdasági növekedés, akkor a korábbi, fegyelmezett költségvetési politikához is vissza kell térnünk, mert hosszabb távon a pénzügyi kiszámíthatóságnak nincs alternatívája.

– Mennyibe került eddig a koronavírus járvány Magyarországnak?

– A pandémia tavaly márciusi kitörése óta 2020-ban több mint 1000 milliárd forintot költöttünk járványügyi védekezésre, míg a gazdaság védelmére fordított összeg a 4000 milliárd forintot is meghaladja. Az idei kiadások is jelentősek lesznek, de konkrét összeget még nem mondanék.

Ma már a gazdaság újraindítása a kiemelkedően fontos feladat. Amikor azonban újra érdemben beindul a növekedés, akkor vissza kell térni a korábbi, fegyelmezett költségvetési politikához.
MTI/Kovács Attila

– A költségvetési hiány mellett az államadósság is alaposan megugrott tavaly, megtörve az évek óta tartó csökkenő pályát. Így a 80,6 százalékos szint a 2009-es, 2010-es, évek adatait idézi. Mikor térhet vajon vissza a mutató a 2019. évi 65,5 százalékos értékhez?

– Ahhoz, hogy teljes egészében vissza tudjunk térni a járvány előtti szintre, három-négy évre biztosan szükség lesz. A pandémiás helyzet kezelése és a gazdasági kilábalás érdekében azonban az államadósság kordában tartott növekedése nem egyedi és nem meglepő. Az Európai Bizottság szerint az EU átlagos adósságrátája 15 százalékponttal emelkedhetett 2020-ban. A magyarországi változás sem tér el számottevően ettől a mértéktől. Miközben figyelemre méltó tendencia, hogy

az elmúlt évtizedben csökkent az államadósságon belül a devizában fennálló rész aránya. 2010-ben ez még 53 százaléka volt az akkori adósságállománynak, most 20 százalék alatt van.

2010-ben bőven a GDP 4 százaléka felett volt az államadósság kamatterhe, mára ezt szinte megfeleztük. Ez nagyságrendileg évi 1000 milliárd forinttal kisebb kamatterhet jelent. 2008 és 2010 között, épp a nehéz finanszírozási lehetőségek miatt, az akkori kormány kiadásokat csökkentett és adókat emelt, most épp ellenkező intézkedések születtek. És ne feledjük: az összes nehézség ellenére a reálgazdaság most jobb helyzetben van. Az, hogy ma 800 ezerrel többen dolgoznak, mint 2009-ben, a kilábalás egyik támaszát adhatja.

– Az államadósság finanszírozása érdekében az utóbbi időben azonban nem csak forintkötvény kibocsátására került sor.

– Változatlanul az a cél, hogy főként hazai forrásokból finanszírozzuk az államadósságot. A tavalyi 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással viszont sikerült előfinanszírozni a 2021-ben lejáró adósságot. Egyébként így most 2023 elejéig az országnak nem kell újabb devizakötvényt kibocsátani devizában fennálló adósságának törlesztése érdekében. A befektetők körében pedig kelendőek voltak a magyar kötvények, túlkereslet alakult ki az aukciókon.

A Moody's holnap vizsgálja felül Magyarország államadós-besorolását. A legutóbb, tavaly szeptemberben stabil helyett pozitív minősítést kaptunk
Fotó: Reuters

– Láthatóan ezeket a folyamatokat végre a nemzetközi hitelminősítők is akceptálják? Éppen holnap vizsgálja felül a Moody's Magyarország államadós-besorolását.

– Tavaly szeptemberben a Moody’s kedvezőbb kilátást adott a magyar államadósságnak: stabil helyett pozitív minősítést kaptunk. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika kiszámítható, a gazdaságunk jól bírja a válságot. Ez Európában is kivételesnek számít. Idén február közepén pedig a Fitch Ratings változatlanul az eddigi BBB szinten hagyta a magyar adósbesorolást stabil kilátás mellett. Majd ugyanígy tett még aznap a Standard & Poors is. Ezek mind a magyar gazdasággal szembeni bizalom egyértelmű jelei.

– A 2020-as év költségvetése még a koronavírus-járvány előtt indult és csak márciustól változtak meg a körülmények. Az idei büdzsé viszont már a válság jegyében készült, a jövő azonban egyre kiszámíthatatlanabb. Vajon mikor módosítják a 2021. évi költségvetést? És mely tételeket érintik a változások?

– A 2021.évi költségvetésnek a karakterét valóban a járvány elleni védekezés és a reálgazdaság erősítése határozza meg. Az elmúlt időszak tapasztalatai és a gazdaság újraindításának célja miatt ugyanakkor célszerű a módosítás, amelyre a mostani tavaszi parlamenti időszakban kerülhet sor. A Pénzügyminisztérium javaslata magában foglalja majd a gazdaság újraindításának idei forrásigényét, ezáltal a korábban feltételezettnél magasabb hiánnyal számolunk, de az államadósság remélhetőleg már csökkenni fog.

„A keleti vakcináknak köszönhetően a magyar lakosság várhatóan gyorsabban lesz védett, mint a legtöbb európai ország, így talán a negyedik hullámot elkerüljük. Ám a költségvetésnek minden eshetőségre fel kell készülnie.”

Az Országgyűlésnek a tavaszi ülésszak folyamán módosítania kell az idei költségvetést és el kell fogadnia a jövő évit is

– Vajon a készülő 2022-es költségvetést mennyire befolyásolja a koronavírus?

– Bízom benne, hogy jövőre már magunk mögött tudhatjuk a koronavírus okozta egészségügyi problémákat. A járvány miatt szükségessé vált gazdasági intézkedések azonban még biztosan meghatározzák majd a jövő évi reálgazdasági és költségvetési folyamatokat. A gazdaság újraindítási akcióterv egyik intézkedése – a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó mentessége – például jövő januártól lép hatályba, valamint ekkortól nő újra az orvosok bére és a nyugdíjasok 13. havi nyugdíjának visszaépítése is folytatódik. Arra persze figyelnünk kell, hogy az államadósság szintje mindezen lépések mellett is csökkenjen 2022-ben, hiszen ez gazdasági, hitelességi kérdésen túl az Alaptörvényből fakadó kötelezettségünk is. A 2022-es költségvetést ugyancsak a tavaszi ülésszak folyamán fogadhatja majd el az Országgyűlés.