Így fertőződött meg a gazdaság

A koronavírus-járvány miatt kényszerűen elrendelt külföldi és hazai korlátozások hatására tavaly a magyar gazdaság is letért az emelkedő pályájáról. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa összegezte, hogy mely területen milyen következményei voltak 2020-ban a vírusnak. 

MN_SABLON

A cégalapítástól kezdve az albérletek piacáig mindenütt éreztette a hatását az elmúlt évben a koronavírus-járvány. Az alábbiakban a Központi Statisztikai Hivatal Tér-Kép összegzéséből emeltünk ki néhány fontosabb gazdasági területet.

Tavaly az egy évvel korábbihoz viszonyítva 8,4 százalékkal (12 ezerrel) kevesebb új gazdasági szervezetet jegyeztek be. A tavaszi korlátozások hatására márciusban és áprilisban nőtt meg ugrásszerűen a tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozások száma. Legtöbben április végén húzták be a féket, ekkorra 108 ezer, azaz minden ötödik vállalkozó függesztette fel a működését. Leginkább a fővárosban és Pest megyében álltak le a cégek, legkevésbé pedig az ország északkeleti térségében.

Beszűkültek az exportpiacok

Az ipari termelés a tavaszi korlátozások és üzemleállások következtében áprilisban és májusban zuhant mélypontra, volumene az egy évvel korábbitól 37, illetve 31 százalékkal maradt el. A következő hónapokban mérséklődött, majd szeptemberre megszűnt a termeléskiesés, az egész évi teljesítmény 2019-hez képest 5,8 százalékkal volt alacsonyabb. A visszaesés Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében volt a legerőteljesebb, de három megye kivételével mindenütt csökkent a termelés. A kiesés főként az exportpiacok szűkülésének következményeként jelentkezett.

A kiskereskedelmet sem hagyta érintetlenül a járvány. Az első hullám idején bevezetett szigorítások (beutazási és nyitvatartási korlátozások) több éve tartó emelkedő trendet törtek meg. A forgalomcsökkenés inkább a nyugati országrész (főként a határ menti területek) és egyes jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező, valamint a számottevő átutazó forgalmat lebonyolító járások kiskereskedelmi egységeit érintette. A visszaeséshez a helyben lakók visszafogott kereslete mellett a vendégek és a más területekről ingázók elmaradó költései is hozzájárultak. Miután a szigorításokat feloldották, a csökkenést némileg mérsékelte a nyári hónapokban visszatérő forgalom.

Eltűntek a turisták

A kiskereskedelem mellett a járvány nagy vesztese a turizmus. A bevezetett határzár és az utazási korlátozások 2020 március közepétől egyik napról a másikra szinte lenullázták a külföldi és a belföldi vendégforgalmat. Az áprilisi mélypont után a májusi enyhítésekkel az ágazat némileg magához tért a pünkösdi hosszú hétvégével, de még a nyári hónapokban megnőtt forgalom sem pótolta a kiesést.

A járvány lecsapódott a munkaerőpiacon is. Tavaly március–májusban a szokásosnál ötször többen, a foglalkoztatottak 9,1 százaléka nem dolgozott a megkérdezésüket megelőző héten. Többségük a járvánnyal összefüggő okok miatt nem jutott munkához. Márciusban és áprilisban csökkent a foglalkoztatottak száma, az alkalmazásból kikerülő 129 ezer ember túlnyomó többsége kezdetben még nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak létszámát gyarapította. A személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően az inaktívak közül egyre többen kezdtek el aktívan munkát keresni. A 15–74 évesek munkanélküliségi rátája 2020 júniusában 5,1 százalékra, az egy évvel korábbinál 1,9 százalékponttal magasabbra nőtt. A nyilvántartott álláskeresők száma júniusban volt a legtöbb, 376 ezer, ami 52 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A munkaerőpiacot ért sokk lecsengését jelezte viszont, hogy 2020 decemberé­ben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,4 százalékra, az egy évvel korábbihoz képest 0,2 százalékponttal magasabbra emelkedett.

Kiürültek az albérletek

Az ingatlanpiac is megérezte a vírus terjedésének kedvezőtlen hatásait. A lakásépítési kedv mérséklődése már két éve megkezdődött, üteme számottevően azonban 2020-ban gyorsult fel. Ebben a megváltozott piaci és jogszabályi körülményeknek (az újonnan épített lakások ötszázalékos áfakulcsának kivezetésének) és a járvány miatti átmeneti visszaesésnek volt a legnagyobb szerepe. Országosan a 2020-ban kiadott új lakásépítési engedélyek alapján az előző évinél 36 százalékkal kevesebb, mintegy 23 ezer új lakás építését tervezték.

A járványnak a magánbérleti piacra gyakorolt hatásai a kínálat döntő hányadát lefedő fővárosban mutatkoztak meg a leginkább. A külföldi turisták hiá­nya miatt üresen álló Airbnb-lakások, illetve a vidéki hallgatók hazaköltözésének következményeként üresen maradó albérletek jelentősen megemelték a kínálatot.

Emiatt a budapesti lakbérek a 2020. januári csúcs után a február‒áprilisi időszakban az ország többi régiójánál jóval nagyobb ütemben estek vissza, majd a nyár eleji időszak piaci ingadozását követően augusztus‒decemberben tovább mérséklődtek.

Most a járvány harmadik hullámát éljük. A szakértők abban bíznak, hogy az oltással visszaszorítható a vírus terjedése. Ha ez sikerül, akkor feloldhatók a korlátozások, és a gazdaság-újraindítási akcióterv támogatásaival ismét lendületet vehet a növekedés.

Roham indult a gyógyszerekért

A járvány terjedésének hírére 2020 elején a lakosság körében felvásárlási láz indult el, amely az alapvető élelmiszerek mellett a gyógyszerek beszerzésére irányult – írta a statisztikai hivatal. A felmérés szerint ez nemcsak a kiskereskedelem gyógyszerforgalmi adataiban mutatkozott meg, hanem a támogatott gyógyszerek kiváltott napi dobozmennyiségén is. A járvány első hullámának lecsengése után az élelmiszerek mellett a gyógyszerek forgalma tartósan és jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit.