Kiderültek a részletek a gazdaság tavalyi teljesítményéről

A korlátozásokkal nem érintett ágazatok jelentős részének termelése már elérte a válság előtti szintet.

Fotó: BachPekaryMate

A bruttó hazai termék volumene Magyarországon a tavalyi negyedik negyedévben 3,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévinél 1,4 százalékkal nagyobb, az előző év azonos negyedévinél 4,1 százalékkal kisebb lett. Tavaly a GDP volumene öt százalékkal elmaradt az előző évitől – ismertette második becslését a Központi Statisztikai Hivatal.

Ha a negyedéves 1,4 százalékos (az első becslés még 1,1 százalékot mutatott) növekedést nézzük, akkor a részletes adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2,9, az iparé 0,9, az építőiparé 12,9 százalékkal nőtt, a szolgáltatásoké 0,1 százalékkal mérséklődött. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 1,3, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,1 százalékkal emelkedett. A közösségi fogyasztás 3,6 százalékkal magasabb lett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 4,4 százalékkal bővült. A külkereskedelemben az export 3,2 , az import három százalékkal növekedett.

Ha az egész 2020-as évet nézzük, akkor a termelési oldalon a mezőgazdaság hozzáadott értéke 6,7, az iparé 4,8, az építőiparé 9,4, a szolgáltatásoké 4,8 százalékkal kisebb lett. A GDP csökkenéséhez a szolgáltatások 2,7, az ipar 1,0, az építőipar 0,5, a mezőgazdaság pedig 0,2 százalékponttal járult hozzá. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,6 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztás két százalékkal nőtt, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene kettő százalékkal alacsonyabb lett. A bruttó felhalmozás 4,4, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,3 százalékkal csökkent. Az export volumene 6,7, az importé 3,9 százalékkal mérséklődött. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 1,3, a bruttó felhalmozás 1,2, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,4 százalékponttal járult hozzá a gazdaság visszaeséséhez.

Megírtuk: a teljes 2020-as gazdasági visszaesés a szezonális és naptárhatásokkal korrigálva az eurózónában 6,8 százalék, az unió 27 országának átlagában pedig 6,4 százalék volt.

Ha az adatokat összehasonlítjuk, akkor látni, hogy a negyedik negyedévben a magyar gazdaság negyedéves növekedése a legjobbak között, míg az éves teljesítmény az átlagosnál jobb volt.

– A második becslésben a KSH minimális mértékben javította az első becslés adatait, azaz megerősítette, hogy a negyedik negyedévben a visszaesés kisebb volt a várakozásnál. Ez termelési oldalról az ipar, az információ-kommunikáció és a pénzügyi-biztosítási ágazatok kedvező teljesítményére vezethető vissza – kommentálta az adatokat Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője jelezte: nagyon kedvezőtlen azonban a korlátozásokat elszenvedő turizmus, vendéglátás ágazat helyzete, de érdemi a visszaesés a szállítási szolgáltatásoknál is.

Azaz a korlátozásokkal nem érintett ágazatok jelentős részének termelése már elérte a válság előtti szintet, míg a korlátozást elszenvedő vállalkozások a túlélésért küzdenek.

– Felhasználási oldalon kedvezően alakultak a beruházások, illetve a nettó export, bár ez utóbbi csak a termékek esetében. A romló jövedelmi helyzet és a korlátozások miatt ugyanakkor csökkent a fogyasztás. Az idei évi gazdasági teljesítmény alakulása meglehetősen tág határok között mozoghat. Amennyiben a korlátozások viszonylag hamar feloldásra kerülhetnek, és nem lesz szükség újabb szigorításra,

akkor erőteljes, négy vagy akár öt százalékot meghaladó növekedés sem kizárt, ha viszont további, a gazdasági életet érintő korlátozásokat rendelnek el kerülnek el, vagy a meglévők feloldása sokáig elhúzódik, annak következményei beláthatatlanok lehetnek úgy a GDP, mint a költségvetés vagy éppen a foglalkoztatás szempontjából – tette hozzá Regős Gábor.