Nem tudni, meddig blokkolja az óriáshajó a Szuezi-csatornát

Egy tajvani cég óriáshajója, az Ever Given, pontosan nem tudni, miért – szemtanúk szerint erős széllökésekkel kísért homokvihar miatt – keresztbe fordult, és első része a csatorna szélének homokjába fúródott. A gigantikus hajó megmozdítására tett kísérletek eddig kudarcot vallottak: hiába próbálták erre a célra készített vontatóhajók megmozdítani, illetve eddig elég homokot sem sikerült kiásni a hajó alól. Egy vízi jármű néhány napos vagy akár hetes veszteglése önmagában nem lenne olyan nagy gond, azonban

a Szuezi-csatorna forgalmának hosszabb ideig tartó megbénulása már világgazdasági szinten is éreztetheti hatását.

A 151 éve megnyitott, akkor még nem túl széles, de a kor hajóinak elegendő méretű csatornát többször bővítették, szélesítették, hogy fogadni tudja az egyre nagyobbra épített hajókat. Az utolsó nagy bővítés 2015-ben fejeződött be: a csatorna immár valamivel több mint 200 méter széles, megfelelően mély is, sőt hidat is úgy építettek fölé, hogy ne jelentsen magassági korlátot a hajók számára. Ezzel lényegében ki is merültek a bővítés lehetőségei, hisz nem lehet a hatalmas költséggel megépített hidakat újra lerombolni és még nagyobb fesztávúakat építeni.

Tulajdonképpen normális körülmények között nincs is erre szükség, hisz egy ekkora vízi úton minden ép ésszel felfogható méretű vízi jármű át tud haladni. Csakhogy némelyik hajó, mint a most beszorult is, már meghaladja ezt a méretet. Hossza négyszáz méter, azaz nem sokkal rövidebb, mint fél kilométer, miközben tömege, ha meg van pakolva, meghaladja a kétszázezer tonnát. Lényegében egy úszó hegyről van szó, amely a végtelen és mély óceánokon, valamint a gigantikus tengeri kikötőkben elfér, de csatornát építeni ezeknek már lényegében lehetetlen. A Panama-csatornán ennél kisebb járművek sem férnek át.

A keresztbe fordult és beszorult Ever Given nevû konténerszállító a Szuezi-csatornában 2021. március 24-én. A világ egyik legnagyobb teherhajója blokkolja a forgalmat, nagy számban feltorlódtak mögötte a hajók. A baleset okát még vizsgálják.
Fotó: MTI/EPA

Kérdés, hogy mi lehet a megoldás, ha most végül sikerül a hajót kiszabadítani. Valószínűleg az extrém méretű járműveknek célszerűbb lesz a továbbiakban inkább megkerülni Afrikát, persze olyan árut szállítva, amely elbírja a két-három héttel tovább tartó utat.

Szóba jöhet még az éghajlatváltozás miatt Oroszország északi partjainál a Jeges-tengeren áthaladni, amely az utóbbi években már hajózható nyáron,

igaz, biztonsági okokból szükség van jégtörőkíséretre, de ennek költsége nem jelentős ilyen árumennyiség esetében.

A mostani eset egyébként, ha a hajó kiszabadítása hosszú időt vesz igénybe, a lehető legrosszabbkor következett be, mivel a világjárvány miatt egyes ipari termékekben (például félvezetők), valamint konténerkapacitásban eleve hiány mutatkozik, amit a hajóforgalom 12 százalékának leállása, illetve hosszabb útvonalra terelése tovább súlyosbít. Emellett Egyiptom különösen megszenvedi a balesetet, hiszen a százmillió lakosú, szegény ország gazdaságának jelentős szeletét képezi a Szuezi-csatornán átkelő hajóktól szedett díj.

A jármű kiszabadítására elvileg két módszer van: a rakomány lepakolása, illetve a megszorult résznél lévő óriási mennyiségű homok eltávolítása, lényegében kibányászása. Az első módszerhez óriási mobil daruk kellenek, melyek odaszállítása időigényes, ráadásul meglehetősen körülményes az adott helyszínen működtetni azokat. Reálisabb a második módszer, ami nem tudni, mennyi időt vesz igénybe, ráadásul olyan kockázat is felmerül, hogy ha közben nem a megfelelő részen támaszkodik a hajótest, egyszerűen kettétörik, ezért különös óvatosságra van szükség.