A magas költségek ellenére érdemben nem drágultak az élelmiszerek

Egyelőre nem tapasztalható idehaza a világszerte és Magyarországon is előre jelzett élelmiszerár-emelkedés. A szezonális zöldség- és gyümölcskínálatban már látható a koronavírus-járvány hatása, ugyanakkor az állati termékeknél a világpiaci árak miatt emelkedő előállítási költségeket a termékpályák szereplői még nem tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban.

A vásárlók egyelőre az alapvető élelmiszerek tavalyi árnál csak egy-két százalékkal fizetnek most többet Fotó: Havran Zoltán

Eddig nem tudták érvényesíteni a hús- és tejágazat szereplői az alapanyagköltségek jelentős világpiaci emelkedését. Piaci információink szerint ennek oka – hasonlóan az előállítási költségek emelkedéséhez – szintén a világjárvány.

Az egy évvel korábbiakhoz képest a gabona világpiaci ára jelentősen, ötven-hatvan százalékkal emelkedett. Ez a folyamat gyakorlatilag minden élelmiszerpiaci szereplőre kihat: elsősorban az állati termékeknél okozott jelentős önköltségiár-növekedést a termelőknél.

A gazdálkodók és a feldolgozók egymaguk nem tudják kigazdálkodni ezt a többletterhet, ezért a fogyasztói árakban is érvényesítenék a pluszköltségeket. Ez ugyanakkor nem olyan egyszerű.

– A fogyasztói árak emelkedését több tényező is befolyásolja,

az áremelés pedig alapvetően nem érdeke a kiskereskedelemnek, mivel a folyamat átmeneti keresletcsökkenést eredményezhet

– hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára felidézte,

noha az önköltségi árak jelentősen nőnek, világszerte egy másik jelenség is velünk van: a járvány miatt a legtöbb országban még nem indult be a turizmus és a vendéglátóipar mint jelentős élelmiszer-felvásárló ágazat. Ennek következtében készletek halmozódtak fel, a túlkínálat viszont megnehezíti a termelői átadási árak emelését is.

Vámos György arra figyelmeztetett, a nyitást követően már egyszerűbb lehet érvényesíteni a magasabb árakat, de a folyamat fogyasztói árakra gyakorolt hatását ma még nem lehet pontosan látni. Hozzátette: a piaci szereplőknek elegendő idejük van arra, hogy felkészüljenek a nyitásra és a megemelkedő keresletre, emellett az élelmiszer-vertikum különböző szereplői a jelentős pályázati támogatási forrásokra is számíthatnak.

A vásárlók egyelőre az alapvető élelmiszerek tavalyi áránál csak egy-két százalékkal fizetnek most többet
Fotó: Havran Zoltán

Elsősorban az importzöldségek és -gyümölcsök ára emelkedett jelentősebben a múlt évhez képest, míg

a hazai szezonális élelmiszerek ára enyhén csökkent vagy alig változott

– derül ki az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb jelentéséből. Az import áremelkedését – a hazaihoz hasonlóan – a szezonális, időjárási hatások is befolyásolják, emellett a külföldről behozott termékek árában megjelent a szállítási költségek jelentősebb emelkedése. A tejtermékeknél és a tojásnál már elkezdődött az áremelkedés, ugyanakkor ebből a fogyasztók még nem sokat érzékelnek:

az ESL-tej ára egy-két százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. A tejtermékek árnövekedése egy év alatt összességében két és nyolc százalék között alakult, a tojás ára három-négy százalékkal magasabb.

Jelentősen nőtt a termelők előállítási költsége a gabona, így a takarmány világpiaci árának emelkedése miatt. A folyamat pedig előrevetíti, hogy előbb-utóbb a lakosságnak is magasabb árat kell fizetnie az alapvető élelmiszerekért, kiugró drágulás helyett ugyanakkor fokozatos áremelkedésre kell készülni.

Ez a tendencia nemcsak Magyarországon figyelhető meg, világszerte drágulást okoz a járvány és annak tovagyűrűző hatása.

A következő időszak fontos mérföldköve lesz, hogy az egyes országok milyen ütemben nyitnak és a keresletbővülést követi-e a kínálat emelkedése.

A gabona világpiaci árának emelkedése és a szállítás szinte minden élelmiszer előállítási költségét megdrágítja
Fotó: Havran Zoltán

Jelentősen befolyásolja a folyamatokat az alapanyagköltségek mellett az energia- és üzemanyagárak változása és a támogatások hozzáférhetősége is.

A piaci szereplők abban viszont egyetértenek, hogy Magyarország nagy versenyelőnyre tehet szert azzal, hogy a kormány jelentős támogatást ad a következő években az élelmiszeripar fejlesztéseire.

Az állattartóknak a lobbival is meggyűlhet a bajuk

Fel kell készülniük a hazai állattartóknak a húsfélék, más állati termékek iránti kereslet tartós csökkenésére. A koronavírus-járvány, így a vendéglátás és a turizmus leállása miatt jelentősen visszaesett a kereslet, ugyanakkor már a járvány előtt is csökkent a húsfélék népszerűsége. Ennek meghatározó mértékben oka a zöldlobbi, vagyis az, hogy az éghajlatváltozásért jelentős, sőt, sokszor túlzó mértékben felelőssé teszik az állattartást. A nemzetközi szervezetek ezért a hagyományos állattartást és annak fejlődését, környezetbarátabbá válását bemutató kampányokkal próbálják meggyőzni az embereket arról, hogy nincs okuk tartani az emberiséggel egyidős tevékenységtől.