Csaknem tíz százalékkal nőttek a keresetek februárban

Elemzők szerint a keresetek növekedése februárban is kedvező képet mutatott, mintha nem is lenne semmilyen válság a gazdaságban.

Év közben, ha szükséges, több helyen is jöhet a keresetek korrekciója Fotó: MTI/Varga György

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 414 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 425 100 forint volt februárban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 275 600, a kedvezményeket is figyelembe véve 284 100 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,8 százalékkal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 9,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 391 100 forintra becsülhető, ez 10,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

2021. január–februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 412 700, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 423 400 forint volt.A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 274 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 282 300 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,7, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció szektorban volt a legmagasabb (711 800 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (250 100 forint). A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 424 700, a költségvetésben 390 800, a nonprofit szektorban 362 700 forintot ért el, ami 8,7, 13,4, illetve 8,2 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 448 500, a nők esetében 377 800 forintot ért el, ez a férfiaknál 9,3, a nőknél 10,3 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 390 700 forintra becsülhető, ez 10,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A reálkereset 6,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 2,9 százalékos növekedése mellett.

Mintha nem lenne válság

A keresetek növekedése februárban is kedvező képet mutatott, mintha nem is lenne semmilyen válság a gazdaságban – kommentálta az adatokat Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezető elemzője szerint érdekesség ugyanakkor, hogy ismét az állami szféra növekedése húzta felfelé a béremelkedést, amelyet egyedi állami béremelések magyaráznak. Az egyes ágazatokban a béremelések üteme nagyon különbözően alakult – míg az egészségügyben az orvosi béremelések miatt kiemelkedően magas volt, addig a turizmusban még némileg csökkent is az átlagos kereset. Azaz azon ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, továbbra is szükséges a bérek emelése, és ezt nem a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése határozza meg, hanem a keresleti és kínálati viszonyok – véli az elemző. Vannak azonban olyan ágazatok is – hívja fel a figyelmet –, ahol a minimálbér növelése befolyásolja leginkább a bérek emelkedését. A bérek növekedésében még mindig játszhatott valamekkora szerepet az összetételhatás, bár ez a szerep az újraindulás után megszűnik, illetve ellentétes előjelűvé válik, azaz az alacsonyabb képzettségű és bérű munkaerő ismételt munkába állása visszább húzza majd a statisztikailag kimutatott bérnövekedést. – A bérek alakulásában nem várunk a következő 1-2 hónapban jelentős változást, az adatok a gazdaság teljes újraindulásával lesznek ismét érdekesek, hiszen több ágazatban ismét munkaerőhiány alakulhat ki, ami felfelé hajthatja a béreket – fogalmazott Regős Gábor.