Idén várhatóan csillapodik a felhalmozás üteme

Átalakultak a háztartások megtakarítási szokásai a koronavírus-járvány egyes hullámai során. A legtöbb esetben dominánssá vált az óvatosság és a kockázatok kivédésének hagyományos módszere: a jövedelem és a vagyon nagyobb részének készpénzben tartása. Egyfelől azért, mert gyakran nem is volt érdemben mire elkölteni a pénzt, másfelől nem akadtak a piacon figyelemre méltó kamattal kecsegtető konstrukciók sem.

Budapest, 2016. január 3. Megújított húszezer forintos bankjegyek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 és 2018 között folyamatosan újítja meg a jelenlegi bankjegysorozat címleteit. A 10 000 forintos után a második elem a megújított 20 000 forintos bankjegy, amelyet 2015. december 14-tõl hozott forgalomba a bank. A régi húszezres bankjegyek 2016 végéig használhatók fel a készpénzforgalomban. MTVA/Bizományosi: Faluldi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faluldi Imre

A már a koronavírus-járvány kirobbanása előtt is gyakran a párnaciha vagy a befőttesüveg, netán a mélyhűtőrejtek nyugalmát favorizáló lakosság tavaly már csaknem hatezermilliárd forintnyi készpénzt tartott otthon.

A pandémia első, tavalyi hullámától még a lakosság tehetősebb rétegei is megrettentek, és gyorsan jelentős összegeket mobilizáltak, így a lakossági készpénz- és folyószámlapénz-állomány 2020 folyamán összesen 670 milliárd forinttal emelkedett.

A háztartások pénzügyi vagyona ugyanezen időszak alatt megközelítőleg 5500 milliárd forinttal gyarapodott, amelynek a bruttó állománya tavaly év végére összességében elérte a 66 ezermilliárd forintot – derül ki a Blochamps Capital legfrissebb elemzéséből.

A járvány alatt megnőtt az otthonokban tartott készpénz mennyisége

A pénzügyi tanácsadó cég statisztikái azt mutatják, hogy tavaly nyár végére a legtehetősebbek számláin is igencsak megnőtt a folyószámlapénz-állomány súlya, a korábbi 19-ről megközelítette a 25 százalékot. Idén tavaszra viszont már be is következett a visszarendeződés, majdnem a járvány előtti szintre. – A járvány második és harmadik hulláma közötti megnyugvás időszakának nyertesei egyértelműen a befektetési alapok jegyei lettek, amelyek részesedése jelenleg 28 százalék a tavaly harmadik negyedévi 24 százalékhoz képest a privátbanki ügyfélkör csaknem 6400 milliárdos együttes kezelt vagyonából – hívja fel a figyelmet a Blochamps Capital Kft. alapítója.

Karagich István előrejelzése szerint a felhalmozás üteme idén jelentősen csillapodik, hiszen a hitelmoratórium vége önmagában várhatóan havi százmilliárd forint feletti összeget szippant majd ki a megtakarítási piacról.

Több mint félmillió készpénzben mindenkinél

A Blochamps Capital összegzése szerint jelenleg a magyar lakosság klasszikus (azaz a vállalati részesedésektől és az egyéb hitelkövetelésektől megtisztított) pénzügyi nettó vagyonának csaknem 23 százaléka, azaz 8700 milliárd forint fekszik látra szóló betétekben, 21 százalék, azaz megközelítőleg 8100 milliárd forint pedig hosszú lejáratú kötvényekben. A készpénzállomány aránya 15 százalék, azaz fejenként mintegy 600 ezer forintot tartunk otthon a párnacihában. Ugyancsak tíz százalékot meghaladó részesedéssel bírnak a biztosítások (4968 milliárd forint), valamint a befektetési jegyek (4519 milliárd forint) a lakossági klasszikus pénzügyi összportfólión belül. A lekötött betétek aránya 9,3 százalék, ami összesen 3531 milliárd forintot érint. A rövid lejáratú kötvények és a tőzsdei részvények hányada elenyésző (3,4 illetve három százalék).