Így fektetjük be az uniós pénzeket

A hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásától kezdve az egészségügyön, az oktatáson és a környezetvédelmen keresztül a vállalkozások megerősítéséig minden terület jelentős támogatáshoz jut az új uniós fejlesztési ciklusban. Cikkünkben röviden ismertetjük azt a tervezetet, amely bemutatja, hogy mely programok révén érhető el a több ezer milliárd forint.

Kiemelt szerep jut az összegek elosztásában az oktatásnak, így a szakképzésnek is Fotó: Arpad Kurucz Forrás: Kurucz Árpád

A 2021–2027 közötti uniós költségvetési időszak lehívható fejlesztési támogatásait a magyar kormány tervezete nyolc operatív program köré csoportosítja. Ezek szerkezete és a végrehajtás struktúrája lényegében megegyezik a 2014 és 2020 között is működő rendszerrel. A több ezer milliárd forint elérését lehetővé tévő programok tartalma és a hangsúlyok alkalmazkodnak az új ciklus kihívásaihoz. A legfontosabb súlypont a gazdaságfejlesztésen, a versenyképességen, az infrastruktúra javításán és a munkahelyteremtésen van – közölte lapunkkal a Miniszterelnökség.

A Digitális megújulás operatív program plusz a korábbi Közigazgatás- és közszolgáltatási fejlesztés operatív program folytatásának tekinthető. A célja az, hogy korszerű digitális megoldásokat vezessen be a közigazgatási munkába, valamint a közszolgáltatások rendszerébe. Ide tartozik például az adatvédelem, a nyilvántartások összekapcsolása és az elektronikus háttér-infrastruktúra fejlesztése. A támogatásokból szélesíteni lehet a többi között a kormányzati és az önkormányzati elektronikus ügyintézést is.

Az Emberierőforrás-fejlesztési program plusz több szakterület ­fejlesztéseit foglalja össze. E körbe sorolható az egészségügy, a köznevelés, a társadalmi felzárkózás, a szociális, valamint a család- és ifjúságpolitika. Ide sorolandó a kultúra és a sport területe is. Így jut pénz például az egészségügyi alapellátás megerősítésére, a szervezett szűrési rendszer fejlesztésére vagy éppen a járó- és fekvőbeteg-ellátás, valamint a mentés infrastrukturális feltételei­nek és eszközellátottságának javítására. A köznevelésben pedig megújul az eszközpark, szélesednek a digitális lehetőségek. Sok más lehetőség mellett ebből a programból lehet segíteni a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását, a családok erősítését, de jut forrás a bölcsődei férőhelyek növelésére is.

Kiemelt szerep jut az összegek elosztásában az oktatásnak, így a szakképzésnek is
Fotó: Kurucz Árpád

A Gazdaságfejlesztési és ­innovációs operatív program plusz lehívható támogatásaiból nyílik mód a magyar vállalkozások technológiaváltására, digitalizációs és innovációs képességeinek erősítésére, valamint a munkavállalók képzésére. A cél az, hogy a cégek kedvezőbb pozícióba kerüljenek a hazai és a nemzetközi piacokon, valamint előrelépjenek a globális értékláncokban. Hangsúly lesz a kiemelt stratégiai ágazatok fejlesztésén, a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások megerősítésén is, de a program felöleli az oktatás területét is, a szakképzéstől kezdve a felsőoktatásig.

A Környezeti és energiahatékonysági operatív program plusz a „zöldebb Európa” megteremtéséhez járul hozzá. A támogatásokat a többi között vízgazdálkodás fejlesztésére, a katasztrófakockázat csökkentésére, körforgásos és fenntartható gazdasági rendszerek kialakítására lehet felhasználni. Ezek mellett hangsúlyt helyez a környezet- és természetvédelemre, valamint a megújuló energiagazdaságra.

Az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program plusz a magyarországi kötött pályás, közúti, kerékpárút- és kikötői beruházások legnagyobb uniós forrása lesz ebben az évtizedben. Kiemelt terület a tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítése, azon belül például a városi elektromos buszok beszerzése vagy éppen a nagy forgalmú elővárosi vasútvonalak fejlesztése. Uniós elvárás a projektek hosszú távú megtérülése és a jelentős környezeti károkozás elkerülése.

A Terület- és településfejlesztési operatív program plusz a kevésbé fejlett régiók beruházásait támogatja. Ez a keret elsősorban a helyi önkormányzati terveket finanszírozza. Ide tartozik a gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás, a települési infrastruktúra javítása, valamint a helyi közszolgáltatások korszerűsítése.

A Magyar halgazdálkodási operatív program plusz célja a természetes vizek halállományának növelése, a vízminőség javítása és a halfeldolgozó vállalkozások erősítése, versenyképességük növelése. Kiemelt hangsúlyt helyez a program a munkakörülmények javítására, valamint a kutatás és termelés közötti tudástranszfer támogatására.

A Végrehajtás operatív program plusz pedig a technikai segítségnyújtási forrásokat tartalmazza, amely ebben az időszakban önálló programként jelenik meg. A kohéziós források eredményes és hatékony felhasználásához ugyanis szükség van a naprakész tudással rendelkező szakemberállományra és az infrastrukturális feltételek biztosítására.

Mint azt lapunk csütörtöki számában megírtuk, a fent említett programokról, az uniós támogatások tervezett felhasználásáról a kormány hosszú ideje széles körű társadalmi párbeszédet folytat. A teljes fejlesztési terv elérhető a Pályázat.gov.hu weboldalon. Az észrevételeket továbbra is várják a döntéshozók.