Tavasszal nyílnak az EU-s pályázatok

Ebben a hónapban megjelennek a 2021–2027 között elérhető uniós támogatások pályázatai – közölte a Magyar Nemzettel a Miniszterelnökség. Áprilisban és májusban az első körben gazdaságfejlesztésre lehet forrásokat igényelni. A mikro-, kis- és középvállalkozások korszerű üzleti és termelési tevékenységhez kaphatnak segítséget, majd érkeznek a Magyar multi és a Zöld nemzeti bajnok programjaihoz nyújtott támogatások.

Célkitűzések

A Miniszterelnökség jelezte azt is, hogy az uniós támogatásokat meghatározott szakpolitikai célkitűzések mentén költjük el. A pénzek felhasználása azt a célt szolgálja, hogy hazánk 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama között legyen. Így például a zöld és digitális fejlesztések jelentős hangsúlyt kapnak. Ezek ösztönzése prioritás. A legfontosabb területek közé tartozik a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség, az infrastruktúra és a munkahelyteremtés.

A tárca emlékeztetett, hogy az Európai Unió keretköltségvetése, a többéves pénzügyi kerete (MFF) hét évre határozza meg a költségvetési támpontokat a 2021–2027 közötti időszakban. Ez és a Következő nemzedék EU (Next Generation EU) helyreállítási eszköz főösszege együttesen mintegy 1800 milliárd euró (630 ezermilliárd forint).

Nagy hangsúlyt kapnak a zöld és a digitális terület erősítését célzó beruházások

Elérhető

ezermilliárdok

Magyarország részesedése az MFF-ből közel 30,8 milliárd euró (10,8 ezermil­liárd forint), a Következő nemzedék EU-val kiegészülve 51,6 milliárd euró (18 ezermilliárd forint). A Miniszterelnökség megjegyezte: az előbbi esetében a magyar kormány jelentős eredményeket ért el Brüsszelben.

A tárgyalások utolsó fordulójában a tagállamok közül a legnagyobb kohéziós forrásnövekményt, mintegy kétmilliárd euróval magasabb keretet sikerült kiharcolni. Magyarországnak mintegy húszmilliárd euró áll majd rendelkezésére a kohéziós politika keretében.

Hazánk az MFF-en belül legnagyobb mértékben – a kohéziós pénzeken kívül – a Közös agrárpolitika (KAP) keretéből részesül. A 2021–2027-es időszakban rendelkezésre álló KAP-források mértéke 10,6 milliárd euró (3710 milliárd forint) lesz.

A koronavírus-válság az Európai ­Uniót új eszközök és finanszírozási formák bevezetésére kényszerítette. A Helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF) célja, hogy a járványt követő időszakban az állami beruházások és a reformok felgyorsítására nyújtson támogatást. A cél az, hogy a tagállamok kezelni tudják a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait, úgy, hogy ezek a gazdaságok fenntarthatóbbá és ellenállóbbá váljanak.

Az RRF keretében összesen 16,8 milliárd euró, azaz közel 5900 milliárd forintnyi értékben valósulnak meg beruházások hazánkban. Ebből 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás (több mint 2510 milliárd forint), illetve 9,6 milliárd euró hitel (több mint 3380 milliárd forint).

Széles körű egyeztetés

A fejlesztési ciklus támogatási programjai kapcsán az ellenzéki pártok az elmúlt hetekben több alkalommal támadták a kormányt. A többi között azzal vádolták a döntéshozókat, hogy nem egyeztetnek a programokról, ráadásul a fejlesztési terv megvalósítása késik. Ezzel szemben a kormány széles körű párbeszédet folytat az uniós forrásfelhasználásról. A Miniszterelnökség közölte: 2019 nyarától hozzávetőleg 150 online és személyes rendezvényen közel tizenötezer szakértővel, potenciális pályázóval és szakmai szervezettel egyeztettek.

Az operatív programok, a partnerségi megállapodás és Magyarország helyreállítási és ellenálló képességi tervének folyamatosan frissített verziói 2020 őszétől elérhetők el a Pályázat.gov.hu weboldalon.

– Mindenkinek elérhető és átlátható módon alakítottuk ki a javaslatok online fórumát. A beérkezett vélemények azonnal láthatóvá válnak a felületen, ráadásul lehetőség nyílik arra is, hogy a partnerszervezetek megismerjék egymás véleményét – írta lapunknak a tárca.

Sőt 23, részben ellenzéki vezetésű megyei jogú városnak, 19 megyei közgyűlésnek, hat különböző önkormányzati szövetségnek el is küldték véleményezésre a tervezetet. Ezenfelül egyetemek, felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, kamarák, egyesületek, szövetségek, egyházak, összesen mintegy ötszáz szervezet szintén megkapta a dokumentumot.

A Miniszterelnökség elárulta azt is, hogy a tervezés következő szakaszában a fent felsorolt partnerek újabb felkérést kapnak arra, hogy véleményezzék a tervezési dokumentumok újabb verzióit. A bizottsági és társadalmi vélemények feldolgozása és beépítése folyamatos, és ennek megfelelően a tervezési dokumentumok is változnak.

– A Google hirdetési rendszerében is nagy intenzitású kampány zajlik. Ennek célja az, hogy további célcsoportokat vonjon be az egyeztetésbe és tájékoztasson a kormány a fejlesztési elképzelésekről. Ilyenek az üzleti döntéshozók, vállalkozók, civil szervezeti vezetők és a közpolitikai tervezésre nyitott szereplők – ismertette a tárca. Ehhez végül hozzátette: a miniszté­rium továbbra is várja mindenki véleményét. A társadalmi partnerek és az Európai Bizottság részéről megfogalmazott észrevételeket párhuzamosan fogják feldolgozni és beépíteni.

Az új időszak operatív programjai

GINOP Plusz – Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz

KEHOP Plusz – Környezeti és energiahatékonysági operatív program plusz

IKOP Plusz – Integrált közlekedésfejlesztési operatív program plusz

EFOP Plusz – Emberierőforrás-fejlesztési program plusz

TOP Plusz – Terület- és településfejlesztési operatív program plusz

DIMOP Plusz –­ Digitális megújulás operatív program (elektronikus közszolgáltatások) plusz

MAHOP Plusz – Magyar halgazdálkodási operatív program plusz

VOP Plusz – Végrehajtás operatív program plusz (a technikai segítségnyújtási forrásokat tartalmazó OP önálló programként jelenik meg a következő időszakban)