A legtöbb energiát fűtésre, a használati meleg víz előállítására, valamint világításra és az elektromos készülékek üzemeltetésére fordították a háztartások 2019-ben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal most közzétett adatai szerint.
A háztartások végső fogyasztása 237,7 petajoule (PJ) volt, amely az ország teljes, végső energiafelhasználásának közel egyharmadát jelentette (31,6 százalék). A lakosság energiafogyasztásának legnagyobb részét, közel felét a földgáz, 23 százalékát a megújuló energiaforrások, 18 százalékát a villamos energia, nyolc százalékát pedig a távhő tette ki. A kőolajtermékek, valamint a szén és széntermékek fedezték a felhasználás egy-egy százalékát – összegzett a hatóság. A hivatal jelezte egyúttal azt is, hogy a háztartási energiastatisztikát az európai uniós szabályok szerint a tárgyévet követő második év tavaszán kell közölni. Az országos energiamérlegben a háztartások – hasonlóan az iparhoz, a kereskedelemhez, a közszolgáltatásokhoz vagy a mezőgazdasághoz – a végső felhasználói ágazatok közé tartoznak. A végső energiafelhasználás a fogyasztó saját tevékenységéhez kapcsolódó felhasználást jelenti.
Változatlan a korábbi évekhez képest, hogy a háztartások a felhasznált energia közel háromnegyed részét fűtésre fordították. Ez az energiamennyiség 2019-ben 168 PJ volt, amely a fűtési időszak átlaghőmérséklet-növekedése miatt négy százalékkal volt kisebb az előző évinél. Jellemzően fűtésre és meleg víz előállítására szolgált a távhő, földgáz és megújuló energiaforrások, a kőolajtermékek (PB-gáz) közel háromnegyed részét pedig főzésre fordították.
A háztartások ezután a legtöbb energiát a meleg víz előállítására (13 százalék), a világításra és elektromos készülékek működtetésére (11 százalék) használták, az ezekre fordított 26 PJ három százalékkal haladta meg a 2018-as értéket. Ez illeszkedik a 2015 óta megfigyelt trendbe, amelyben a kumulált növekedés 11 százalékot mutat 2019-ig, jelezve a villamos energiát fogyasztó háztartási készülékek szaporodását.
