Hazugság a 99 százalék szlogenje

A baloldal Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti bejelentkezésével elindította kampányát, amelyben azt állítják, hogy az Orbán-kormány intézkedéseivel az ország 99 százaléka rosszul járt. Az elmúlt tíz év mutatóinak alakulását vizsgálva azonban egyértelműen ki lehet mondani: ez a szlogen köszönő viszonyban sincs a valósággal. 

A lakosság életkörülményeinek, életszínvonalának alakulásáról többek között a szegénységnek vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek arányából is képet kaphatunk. Ez az arány 2010-ben 31,5 százalék volt, míg 2019-ben (ez a legfrissebb adat) 17,7 százalék. A statisztikai hivatal külön méri a súlyos anyagi deprivációban élők arányát is. Ide azok tartoznak, akikre a következő kilenc problémából legalább négy jellemző: hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van; nem megfelelő az ingatlan fűtése; nincs kellő fedezet a váratlan kiadásokra; kétnaponta nem kerül hús, hal vagy ezekkel egyenértékű tápanyag az asztalra; nem jut pénz évente egyhetes üdülésre; anyagi okok miatt nem rendelkeznek autóval; nincs mosógép a háztartásban; nincs színes televízió az otthonban; nem rendelkeznek telefonnal. Akikre ez a mutató érvényes, azok aránya 2010-ben 23,4 százalék volt, ami 2019-re nyolc százalékra csökkent. A Magyar Nemzeti Bank adatsora szintén beszédes: a

háztartások nettó pénzügyi vagyona 2010-ben 19 ezermilliárd forint volt, ami 2020-ra meghaladta az 55 ezermilliárd forintot.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára további mutatókra is felhívta a figyelmet a minap egy parlamenti válaszában. Jelezte: a cigányságban megfeleződött a munkanélküliség, a rezsiköltségek átlagosan 25 százalékkal csökkentek, felére esett azok száma, akik határidőre nem tudták befizetni a számláikat. Ehhez hozzátette, hogy az idén minden korábbinál több forrás, 86 mil­liárd forint jut a szociális gyermekétkeztetésre, miközben a tankönyvellátás teljes körűen ingyenes. Mindezek mellett csaknem félmillió gyermek tudott ingyenesen nyaralni, végül pedig fokozatosan visszaépül a 13. havi nyugdíj is. Emlékeztetett az unió statisztikai hivatala, az Eurostat adataira is. A számok azt mutatják, hogy 2006 és 2010 között a legszegényebb háztartások reáljövedeleme csökkent, ezzel szemben 2010 óta az ő reáljövedelmük nőtt a legnagyobb mértékben.

Azt sem érdemes elfelejteni, hogy a rendszerváltás óta a legszélesebb körre kiterjedő, legmélyebbre gyűrűző pénzügyi veszélyt a devizahitelezés jelentette.

Ennek szintén az Orbán-kormány vetett véget, több százezer családot segített meg a forintosítás, az elszámolás körülbelül ezermilliárd forinttal csökkentette a háztartások adósságát.

A rezsicsökkentés szintén rávilágít arra, hogy a baloldal 99 százalékról szóló kampánya merő hazugság. A rezsitörvény elfogadásával 2013-ban sikerült mérsékelni az áram-, a földgáz-, a távhő- és a víziközmű-szolgáltatás lakossági árát, összességében 25 százalékkal. Ennek köszönhetően európai összehasonlításban a magyar fogyasztók fizetik az energiáért a legkedvezőbb árat. A magyar családtámogatási rendszer bőkezűsége szinte példa nélküli a világban, amelynek köszönhetően a 2010-es években nőtt a termékenységi ráta, és 2020-ban 3,4 százalékkal több gyerek született, mint egy évvel korábban. Az idei költségvetés 2295, a jövő évi 2778 milliárd forintot tartalmaz családtámogatási célokra. Az otthonteremtési program számaira is érdemes egy pillantást vetni: 2016 és 2020 között összesen 155 823 család élt a csokkal, ők összesen 386 milliárd forintnyi támogatással lettek gazdagabbak.

Jövőre az újabb adócsökkentéseknek köszönhetően 423,5 milliárd forint marad a családoknál. A 25 év alattiak szja-mentessége 140 milliárd forintot, az otthonteremtés áfa- és illetékmentessége 170 milliárd forintot, a munkáltatói adók csökkentése pedig 113,5 milliárd forintot jelent.